2011 első negyedévében 1 százalékkal több külföldi látogató érkezett hazánkba (7,6 millió), mint 2010 azonos időszakában. A külföldiek összesen 16,6 millió napot töltöttek el Magyarországon, ami szintén 1 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A külföldiek magyarországi fogyasztása 208 milliárd forint (808 millió euró) volt, ami viszont 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A külföldre látogató magyarok ugyanekkor 133 milliárd forintot költöttek, 9 százalékkal többet, mint 2010 január-márciusában. Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 275 millió euró, illetve 75 milliárd forintot tett ki, 21 százalékkal kevesebbet, mint 2010 első negyedévében. Ez azzal magyarázható, hogy csökkent a nagyobb volument képviselő export (bevétel), és jelentősen nőtt az import (kiadás) - közölte a KSH.

A többség csak egy napra jön

Bár az egy napra - főként vásárlási céllal - érkező külföldiek száma a forint euróhoz mért erősödésével párhuzamosan kissé csökkent, még így is a látogatók számának háromnegyedét teszik ki.

Kapcsolódó

A több napra látogatók száma 2008 óta folyamatosan nő, e negyedévben 7 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az első negyedévi növekedés - a tavalyi év azonos időszakához képest - nagyrészt a szabadidős utak számának bővülésével magyarázható. A több napra érkező 1,8 millió utazó 79 százaléka turisztikai céllal érkezett, ebből 14 százalék volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 12, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 5 százalék körüli volt. A több napra látogatók a legnagyobb számban Németországból, Romániából és Ausztriából érkeztek. A Romániából érkező, több napra látogatók aránya 3 százalékponttal emelkedett, míg a másik kettő esetében 1 százalékponttal csökkent 2010 azonos időszakához viszonyítva.

A több napra érkező külföldiek átlagos tartózkodási ideje 5,9 nap volt. Fő küldő piacunk - Németország - esetében 6, az USA-ból és Hollandiából érkezőknél 8, illetve az Ausztriából hazánkba látogatóknál 5 nap volt. A további szomszédos országainknál 3 nap körüli az eltöltött napok száma.


Az egy napra látogatók a teljes látogatóforgalom 76 százalékát adták, az összesen kiadások 33 százalékát költötték el hazánkban. Ebből következik, hogy az arányaiban kevesebb, több napra érkező (24 százalék) jelentősebb piacot képvisel a kiadások tekintetében (140 milliárd forint), mint az egy napra látogatók. A külföldiek magyarországi fogyasztásának legnagyobb hányada (19 százaléka, 39 milliárd forint) a német látogatóktól származott. A Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezőknél különösen alacsony a turisztikai költés aránya az összes kiadáson belül.

A külföldiek magyarországi kiadásainak fogyasztási szerkezete összességében stabilnak mondható. Az egy napra látogatók kiadásaik 69 százalékát élelmiszerekre és egyéb árucikkekre, a több napra látogatók kiadásaik 42 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra költötték. A vizsgált időszakban mindkét csoportban nőtt a szállásra, a vendéglátó-szolgáltatásokra, az üzemanyagra, az élelmiszerekre és italra, továbbá az egyéb szolgáltatásokra fordított kiadási arány. Ellentétes irányú volt a változás a közlekedés, a kulturális, a sport és egyéb turisztikai célú kiadások terén.

133 milliárdot vittünk külföldre

2011 első negyedévében a magyar állampolgárok 3,5 millió alkalommal utaztak külföldre. Az utazások számának 2009 óta megfigyelhető csökkenése az év első negyedévében megállt. Az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva az egynapos utak száma 5 százalékkal nőtt, a többnapos utaké stagnált.

A külföldre látogató magyar állampolgárok 133 milliárd forintos kiadásainak nagy része (60 százaléka, azaz 80 milliárd forint) a turisztikai motivációjú, több mint harmada (36 százaléka, azaz 48 milliárd forint) munkavégzési és vásárlási célú utakhoz kapcsolódott. A kiadások növekedését elsősorban a munkavállalási célú utazásokhoz kötődő fogyasztás okozta.