Sérti a vallásszabadságot és a gyülekezés szabadságát is a magyar egyháztörvény a strasbourgi emberi jogi bíróság szerint. Korábban az Országgyűlés új egyházügyi törvényt hozott, ami alapján több, korábban egyházi státusú szervezet besorolása változott, ezek az egyházak hátrányosabb helyzetbe kerültek. Az új törvény alapján egyházzá nem a bíróság, hanem a parlament minősíthet egy szervezetet, az Országgyűlés döntése ellen nem lehet fellebbezni a törvény szerint - írja az Index.

A bíróságnak nincs joga magyar törvényeket megsemmisíteni, csak kártérítést ítélhet meg, ebben a kérdésben pedig egyelőre nem döntött a testület. A magyar törvényről szóló döntést 5:2 arányban hozták meg, a két kisebbségi véleményen lévő bíró különvéleményt fűzött a döntéshez - ez arra utal, hogy komoly vita után határozott a bíróság.

A kormány azzal indokolta az egyházi szabályozás megváltoztatását, hogy túl sok "bizniszegyház" volt, amelyek visszaéltek az egyházaknak nyújtott kedvezményekkel. A strasbourgi bíróság elismerte, hogy legitim cél volt a visszaélésekkel szembeni fellépés, de az túl drasztikusra sikerült. A magyar kormány nem tudta bebizonyítania, hogy enyhébb megoldásokkal nem lehetett volna megakadályozni a visszaéléseket.

A bíróság azt is kifogásolta, hogy az új törvény szerint az egyházaknak a parlamentnél kell lobbiznia, hogy ismerjék el őket egyházként. A bíróság szerint ez sérti az állam és az egyház elválasztásának elvét, hiszen így politikai alapon döntenek az egyházak sorsáról, az állam pedig nem marad független a kérdésben.

Ők perelték a magyar államot:

  • Magyar Keresztény Mennonita Egyház
  • Evangéliumi Szolnoki Gyülekezet Egyház
  • Budapesti Autonóm Gyülekezet
  • Szim Salom Egyház
  • Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége Egyház
  • European Union for Progressive Judaism
  • Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség
  • Magyarországi Biblia Szól Egyház
  • ANKH Az Örök Élet Egyháza

Az összesen kilenc kisegyház által indított perben azt kifogásolták a közösségek, hogy a döntés sértette a vallásszabadsághoz való jogot, és a jogorvoslathoz való jogot is, mert az Országgyűlés döntése ellen nem lehetett fellebbezni. A magyar törvény szerintük diszkriminatív is volt, mert a kis egyházakat hátrányosabb helyzetbe hozta a nagyokkal szemben. A felperesek szerint a tulajdonhoz való joguk is sérült, mert az új törvény alapján kevesebb állami támogatásban részesültek. A bíróság ezek közül csak a vallásszabadság és a gyülekezési jog megsértését állapította meg.