A járványhelyzet árnyékában módosítják a színházi törvényt

Az állam által finanszírozott színházak esetén a kultúráért felelős miniszter gyakorolná a munkáltatói jogokat az előadóművészeti törvény hétfőn benyújtott módosító javaslata szerint - írja az MTI. Korábban a kritikák szerint így kézivezérlés és államilag eldöntött, szakmai szempontok nélküli finanszírozás valósulhat meg a játszóhelyeknél.
Szabó Dániel, 2020. március 23. hétfő, 18:04
Fotó: Getty Images

A kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által az Országgyűlésnek benyújtott módosító hangsúlyozza: a hazai előadóművészeti környezet legjelentősebb alapértéke az állandó társulatra épülő kőszínházi struktúra, amelynek bázisa - az állami intézmények mellett - az ország teljes lefedettségét biztosító vidéki, helyi önkormányzati előadóművészeti hálózat.

Ennek megőrzése a dokumentum szerint nemzeti érdek, amelynek garanciája a hosszú távú működést és fenntartható, minőségi szakmai alkotómunkát biztosító finanszírozási modell.

A módosító javaslat emlékeztet arra, hogy a magyar színháztámogatás rendszere a fenntartói felelősség alapelvére épül, ennek szellemében jött létre az önkormányzati fenntartású színházak közös működtetésének intézménye, az állam és a helyi önkormányzatok igazságos színházfinanszírozási szerepvállalása érdekében.

A közös működtetésben fellépő aránytalanságok megszüntetése érdekében azonban szükséges az előadóművészeti törvény módosítása - áll a hétfőn benyújtott javaslatban.

A módosító javaslat ezért azoknál az önkormányzati fenntartású színházaknál, amelyek éves működésének pénzügyi feltételeit teljes egészében a központi költségvetés biztosítja, az intézmény vezetője feletti alapvető munkáltatói jogokat a miniszter kezébe adná.

Az alapvető munkáltatói jogok a javaslat szerint a kinevezés, a vezetői megbízás, a felmentés, a vezetői megbízás visszavonása, az összeférhetetlenség megállapítása, a fegyelmi eljárás megindítása, valamint a fegyelmi büntetés kiszabása.

Mint a javaslat emlékeztet, a Nemzeti Kulturális Tanácsról, a kultúrstratégiai intézményekről, valamint egyes kulturális vonatkozású törvények módosításáról szóló 2019. évi CXXIV. törvény a színházi struktúra új formáját vezette be a közös működtetés intézményén keresztül.

A színházműködtetéshez kapcsolódó jogok és kötelezettségek tényleges egyensúlyának érvényesítése érdekében ha a színház működésének pénzügyi feltételeit a közös működtetésre irányuló megállapodás keretében teljes egészében az állam biztosítja, a színház vezető állású munkavállalója felett az alapvető munkáltatói jogokat a kultúráért felelős miniszter gyakorolja.

A törvénymódosító javaslat indoklása szerint az alapvető munkáltatói jogok átszállása illeszkedik az önkormányzati törvényhez, amely szerint el lehet térni attól az előírástól, hogy az önkormányzati intézmények vezetőit a képviselő-testület nevezi ki.

Az alapvető munkáltatói jogokon túl azonban az egyéb munkáltatói jogkört a színházvezetők tekintetében továbbra is a polgármester gyakorolja - áll a dokumentumban.

Már december végén egyszer módosították a színházi törvényt, akkor is kritizálta a színházi közeg, hogy a szakmai szempontok háttérbe szorulásával dőlhet az intézmények finanszírozása. Akkor a kritikusok azt mondták, teljes kézivezérlés alá kerül a komránynál az összes, Magyarországon működő színjátszóhely. A nem kiemelt szervezetek ezek alapján egyetlen fillér állami támogatást sem kaphatnak a jövőben.

HOZZÁSZÓLÁSOK