Szócska nélkül születnek a döntések az egészségügyben

Szócska Miklós szavahihetőségét, illetve ezzel az egészségügyi ágazaton belüli érdekérvényesítő képességét alapvetően ássa alá az egészségügyi államtitkárság és a felsőbb kormányzati kommunikáció közötti diszkrepancia. A stratégiai döntésekből az államtitkár kimarad - állapítja meg az Idea elemzése.
NAPI, 2012. január 12. csütörtök, 13:02
Fotó: Napi.hu

Az Intézet a Demokratikus Alternatíváért (Idea) elemzése a Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár  háta mögött létrejött, az egészségügyet érintő tavalyi, leghevesebb reakciót kiváltó intézkedések közül az adómentes magán betegségbiztosítás lehetővé tételét említi elsőként.

Úgy vélik, Szócska visszakozását és az intézkedés felülvizsgálatára tett ígéretét  leginkább az a - valóban jogos -felvetés váltotta ki, hogy a Fidesz kezdeményezte, a vizitdíjhoz és közvetve az egészségügyi biztosítási reformhoz kapcsolódó szociális népszavazás után a magánbiztosítás bármilyen ösztönzése visszatetszést kelthet. Szócska állítása szerint a salátatörvény beterjesztői nem egyeztettek az egészségügyért felelős tárcával, a változtatások hatásait ezért még elemezniük kell.

Elszigetelődött volna?

Mindez annak fényében különösen meglepő, hogy a MABISZ október közepén rendezett konferenciáján Orbán Viktor kormányfő beszélt a jövőben kétpilléresként elképzelt  egészségbiztosítási rendszerről, amelyben az állami mellett egy magánbiztosítási láb adná a finanszírozás alapját.

A rendezvényen néhány órával később felszólalt Szócska is, ezért nem egészen világos, hogy miért nem tudott a tervekről, mindeddig ugyanis nem tűnt úgy, hogy az államtitkár elszigetelődött volna a kormányzati apparátuson belül. Az pedig még meghökkentőbb - hívja fel a figyelmet az Idea, hogy Szócska úgy tesz, mintha ez a lépés felszámolná a társadalombiztosítás kockázatközösségét. Mint írják, belátható, hogy a szabályozás korrekciójára nincs szükség, azonban annál inkább a rendszer pontos szabályozására és a magántőke forráshiányos állami egészségügybe való becsatornázására.

Bértárgyalások és humánerőforrás-helyzet

Az egészségügy másik, nagy figyelemmel kísért eseménysorozata a humánerőforrás-krízis. A Magyar Rezidens Szövetség felmondólevél-gyűjtő akciója mellett az orvosok az önként vállalt túlmunka megtagadásával nyomatékosítanák bérigényüket. A lépés az ügyeleti rendszer összeomlásával járhat, a 8+4 órás kötelező munka-időn túl vállalt túlórákra ugyanis éppen a krónikus munkaerőhiány miatt van szüksége az ágazatnak, az ellátás kielégítő szintje csak így tartható fenn.

A téma kapcsán az Idea elemzőinek ugyancsak az egészségügyért felelős államtitkárság és az egyéb kormányzati erők tevékenységének eltérései tűnnek szembe. Az államtitkár egyrészt ígéretéhez híven mindent megtett, hogy a költségvetés ismerten rossz helyzetében lehetőséget biztosítson az orvosi bérrendezésre, másrészt azonban csak utólag szembesült olyan jogszabály-módosításokkal, amelyek ellentmondanak az egészségügyi igazgatás kommunikációjának, és így az ágazatvezetés stratégiájának is.

Meglepetések sora érte az államtitkárt

Ilyen a harmadik országból érkező orvosok és egészségügyi dolgozók számára 239 760 forintos havi munkadíjat előíró 44/2011. (XII.16) NGM-rendelet. A szabály egy EU-s direktívát honosít meg, azonban ezt egy rendkívül rossz időpontban teszi, ráadásul - és ez még fontosabb - újabb meglepetést okozott az államtitkár számára.

Egy másik, a víziközmű-törvényben elrejtett módosítás szerint egészségügyi válsághelyzetben az ország bármely pontjára kirendelhetők az orvosok. Ez a lehetőség az orvosok és rezidensek vitorlájából vonja ki a szelet, amennyiben szlovák kollégáikhoz hasonló tiltakozó megmozdulásként megtagadnák a munkavégzést.

Béremelésre - ha nem is nagymértékűre - számítani lehet az egészségügyben, a bértárgyalások végkimenetele azonban egyelőre nem ismert. A fizetések kérdése a 2012-es év abszolút prioritása az egészségügyi államtitkárság számára, az emelés azonban egyelőre csak tűzoltásként értelmezhető. Az orvosok elégedetlensége talán csillapítható ideig-óráig, de a belső anomáliák - például a paraszolvencia - nem szüntethetők meg a költségvetés jelenlegi kapacitásai mellett.

Mit okozhat a kettős kommunikáció?

A probléma forrása főként az, hogy a Semmelweis Tervben foglaltakkal szemben a Munka törvénykönyvének módosítása szerint a munkáltató hozzájárulásával elfogadható a hálapénz. A paraszolvencia felszámolásának Semmelweis Tervben foglalt igénye és ígérete így máris felpuhulni látszik, egyértelműen status quo fenntartása érdekében létrejövő - forráshiány okozta - kényszer következtében.

Az egészségügyben tehát ez a kettős kommunikáció befolyásolja az államtitkár érdekegyeztetési potenciálját, a kormány intézkedéseinek ellentmondásai a legtöbb esetben az egészségügyi államtitkár stratégiáját ássák alá.

Konszolidáció - pénzt csak annak, aki tartozik?

Az elmúlt hónapban véglegesítették az egészségszervezési nagytérségeket, emellett folyamatosan zajlanak az ellátórendszer átalakításával kapcsolatos egyeztetések. Szócska szerint előreláthatólag egy tucatnyi intézménynél kerülhet sor funkcióváltásra. Időközben megtörtént a megyei és fővárosi intézmények központi átvétele is, a közeljövő nagy kérdése pedig a központi irányítás működése lesz.

Egyelőre a szállítói tartozások rendezése az elsőrendű cél az ágazatban, ennek forrása pedig az egészségügy megtakarításaiból származó 27 milliárd forint. Mint az elemzők kifejtik, stratégiailag azonban az ágazatban korábban is bevett kontraproduktív hagyományt szentesíti az a kormányrendelet, amely szerint a pozitív szaldójú intézményeknek vissza kell fizetniük a tartozások kiegyenlítésére kapott pénzt az államkincstárba.

A puha költségvetési korlát következetes alkalmazása ezzel a fenntartható gazdálkodás ellen hat, az egyébként is alulfinanszírozott egészségügyi szolgáltatókat ez az intézkedés végképp arra ösztönzi majd, hogy a költségvetési keretek iránymutató jellegétől eltekintsenek. Az pedig szinte nem is meglepő, hogy az egészségügyi államtitkárság kommunikációjában nem jelent meg mindez, újabb ellentmondást jelezve a "nagypolitika" és az ágazat vezetőjének kapcsolatában - hangsúlyozzák.

Keresztülhúzhatja-e a nagypolitika Szócska Miklós terveit?

Mindemellett szinte említést is alig érdemelnek az olyan kiadásnövelő tételek, mint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ötlete, amely a külhoni magyarok számára is ingyenessé tenné a kemoterápiás kezelést (és amelyről Szócska ugyancsak utóbb értesült), vagy a fogászati turizmusra szánt, az Új Széchenyi Tervben megpályázható egymilliárd forint.

Az ellentmondások mindeddig Szócska helyzetét nehezítették meg, mivel az érdekcsoportokkal folytatott küzdelmek és egyezségek sikere nagymértékben függ az államtitkár szavahihetőségétől és hitelességétől. A kormány diktálta rohamtempó pedig várhatóan a jövőben sem változik, ezért a Semmelweis Terv megvalósíthatóságának és kimenetének fontos fokmérője lesz, hogy az a korábban is megtapasztalt csapdahelyzeteket miként képes megelőzni, illetve kezelni az államtitkár.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

elmufioka, 2012.01.12 16:14

@yooseph:
Most komolyan, ettől a törvényhozásnak nevezett képmutatástól az agyamat eldobom! Nyílt színen hülyének néznek minket...
Szócska se egy angyal, de miféle kormány ez? Ahogy Lázár megfúrta Bencsiket is, lassan újabb államtitkár mond le!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

yooseph, 2012.01.12 15:05

Meg van a megoldás a béremelésre az eü.-ben!:
Minden magyar eü.-i dolgozó mondjon le az állampolgárságáról és vegyen fel egy másikat. Máris 239.760 ft-os fizetése lesz uniós direktíva és NGM rendelet alapján. Szerintem az izraeli és a szlovák a legkönnyebben elérhető. Hajrá magyarok!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

yooseph, 2012.01.12 14:09

HaHaHa!!!
Ezt a bért egy rezidens akkor sem éri el, ha nyert a Markuszovsky pályázaton havi 100ezer ft.-ot és vállalta, hogy 10 évig itthon marad.
HaHaHa!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

yooseph, 2012.01.12 14:06

"Ilyen a harmadik országból érkező orvosok és egészségügyi dolgozók számára 239 760 forintos havi munkadíjat előíró 44/2011. (XII.16) NGM-rendelet. A szabály egy EU-s direktívát honosít meg, azonban ezt egy rendkívül rossz időpontban teszi, ráadásul - és ez még fontosabb - újabb meglepetést okozott az államtitkár számára."
A magyar orvosok miért nem rohangálnak Brüsszelbe és az ombudsmanhoz, köztársasági elnökhöz, hogy saját hazájukban rasszista, kirekesztő jellegű, bántó megkülönböztetés éri őket. Ugyanazon munkáért kevesebb jár nekik, mert nem külföldiek. HaHaHa!!!
Ezt is csak nálunk lehet megcsinálni.
Meg is érdemlik, ha hagyják!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html