Szuperlézert akar az Orbán-kormány is

Az ELI (Extreme Light Infrastructure) integrált európai kutatási nagyberendezés magyarországi megvalósítása érdekében szükséges intézkedésekről és feladatokról szóló kormányhatározatot fogadott el a kabinet.
Domokos László, 2011. június 29. szerda, 09:33

A Magyar Közlöny legújabb számában napvilágot látott határozat szerint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter dolga, hogy ellássa a ELI (Extreme Light Infrastructure) projekt előkészítésével és megvalósítással kapcsolatos jogi, pénzügyi, irányítási, szervezési és nemzetközi diplomáciai tevékenységek kormányzati szintű koordinálását.

Emellett előrehaladási jelentést kell készítenie az ELI projekt megvalósításához kapcsolódó kormányzati feladatok végrehajtásáról a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács számára. Emellett - a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszterrel közösen - a kormány tudomány-, technológia- és innováció-politikai stratégiájáról készülő kormányelőterjesztésben biztosítania kell, hogy az ELI projekt jelentőségének és súlyának megfelelő szerepet játsszon a nemzeti innovációs rendszer dinamizálásában, a kitűzött célok elérésében - e feladat határideje 2011. október 31.

Ezen kívül 2012. január 15-ig Fellegi Tamásnak kormány-előterjesztést kell készítenie az ELI kutatási nagyberendezés nagyprojektként történő jóváhagyása iránti az - Európai Bizottsághoz benyújtandó - kérelem dokumentációjának elfogadásához.

Még 2009 októberében született meg az ELI létrehozására alakított, tizenhárom országból álló konzorcium döntése: Magyarország Csehországgal és Romániával közösen nyerte meg a központ létrehozására kiírt pályázatot. A magyarországi projekthelyszín a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) tíz hektárja lesz. A tervek szerint a különösen nagy energiájú és extrém rövid lézerimpulzusok kibocsátására alkalmas lézerberendezés komponensei közül mindhárom országban helyet kap egy-egy. A mintegy 740 millió eurós teljes költségből 280 milliót a románok, 260 milliót a csehek, 245 milliót pedig a magyarok vállaltak. Mindhárom helyen elindulnak azok a kutatások, amelyek a beruházás harmadik komponensének megalapozásához szükségesek.

A szegedi lézerközpont megvalósításának folyamata régóta húzódik. Az ELI tudományos koncepciója elkészült. A megvalósításra az SZTE és a szegedi önkormányzat 2010 márciusában létrehozta az ELI-HU Fejlesztés-szervező Nonprofit Közhasznú Kft.-t, amely a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból 992 millió forintot nyert el a tervezésre. A korábbi hírek szerint eddig a támogatási szerződést nem kötötte meg vele a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, így a közbeszerzéseket sem lehetett elindítani. A kormány döntése nyomán valószínűleg elindulhat az érdemi munka.

Az ELI-nek várhatóan komoly gazdaságfejlesztési hatása lesz. Szegeden a 11 hektáros ELI körül egy hatvanhektáros science parkot is terveznek, ahol nem csupán a lézeres iparhoz kapcsolódó cégek jelennek majd meg, hanem sok innovatív kis- és középvállalkozás is. Az SZTE gazdaságtudományi karának számításai szerint az ELI 625 millió eurós extra jövedelmet generál a régióban.

HOZZÁSZÓLÁSOK