Tarlós hadat üzent a 23 fővárosi kiskirályságnak

Tarlós István főpolgármester szerint alapvető fontosságú a főváros közigazgatási reformja, az ugyanis Budapest megmaradásának és fejlődésének egyik legfontosabb záloga. Tarlós szerint nem mehet tovább a kerületek önkényeskedése.
Papp Zsolt, 2011. február 18. péntek, 13:52
Fotó:

"Milyen legyen (lesz) Budapest?" címmel rendezett összejövetelt február 17-én a Baross Gábor Társaság, ahol Tarlós István főpolgármester a BKV helyzetéről elmondta, hogy a cég még az idén összedől, ha nem kap kormányzati segítséget. Úgy fogalmazott: "ha a BKV összedől, három-négy nap alatt megáll az ország, ez nem tréfadolog" - közölte a fővárosi sajtóiroda.

Tarlós István szerint nem mehet tovább "a kerületi önkényeskedés", mert a város így szét fog esni. Elodázhatatlannak nevezte a főváros közigazgatási reformját, úgy vélte, a kerületeknél csak a legszükségesebb teendőket kell meghagyni. "Itt 24 felé forgácsolódnak a források, 24 stílus, 24 koncepció, 24 ideológia, 24 féle módszer és érdekcsoport (…), ki kell mondani, hogy a kerületi túlhatalom kérdése parciális érdek és egyéni egzisztenciális érdekek elhanyagolható halmaza, (…), ez így tovább nem mehet" - jegyezte meg.

A főpolgármester bírált több "kerületi kísérletet", amely szerinte az egész fővárosra káros volt. Ezek között említette az idegenforgalmi és az iparűzési adóval kapcsolatos változásokat, valamint a budai fonódó villamoshálózat ügyét. Ez utóbbival kapcsolatban azt hangoztatta, őt az érdekli, hogy átszállás nélkül el lehessen jutni a Bécsi út végéből Budafokra, közvetlenül összekötve Észak- és Dél-Budát. "Azt mondani, hogy egész Budára káros ez az elképzelés, olyan mértékű dilettantizmus, hogy nem a személyre vonatkoztatva, hanem az esetre, ez az én szememben a hülyék bátorsága". Tarlós István szerint katasztrofális következményekkel járhat Budapestre nézve a távhődíjak befagyasztása, az ugyanis tízmilliárd forintos veszteséget jelentene a Főtávnak.
A főpolgármester szerint nem feltétlenül kell mamutberuházásokba fogni. Már csak azért sem, mivel a költségvetés hiánya a korábban ismert 57 helyett 162 milliárd forintra rúg. Ezért 2011-12-re szigorú büdzsét tart szükségesnek, amely egyeseknek,így például a színházaknak, az iskoláknak, a fejlesztést végzőknek, vagy a szociálpolitikának "fájni fog". A városvezetés törekszik azonban az arányosságra, a költségvetés számait tekintve az igények és a szükségletek elve mentén fog dönteni. Különösen figyelmet fordítanak a zöldterületekre, a közterületek állapotára, a tisztaságra, a rendre. 2017-ig pénzügyi stabilitást akarnak elérni.

HOZZÁSZÓLÁSOK