A rendszer is a nők ellen dolgozik - megrendítő példák Magyarországról

A társadalmi egyenlőtlenségek fokozzák a korrupció kockázatát, ezért a társadalom kiszolgáltatott csoportjai nagyobb eséllyel válnak visszaélések áldozataivá - derül ki a Transparency International Magyarország és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség közös kutatásából, amely azt vizsgálta, hogy a nőknek a társadalmi élet mely területein kell a korrupció fokozott kockázatára számítaniuk.
Szabó Zsuzsanna, 2019. március 27. szerda, 17:54
Fotó: Napi.hu

A Keresd a Nőt! - Korrupció a társadalmi nemek szempontjából című tanulmány két területre összpontosított. Egyrészt a nők elleni erőszakkal kapcsolatos hatósági intézkedéseket, másrészt a szülészeti-nőgyógyászati ellátásban jellemző hálapénzt vizsgálta.

A megrendítő példákat felsoroló kutatás megállapította, hogy a korrupció mind a két vizsgált területen rendszerszintű, bár ezek hatása igen eltérően jelentkezik. A korrupció mélyen beépül a hatalmi rendszerbe, és mintegy fenntartja azt. Bizonyos társadalmi csoportok tagjai anyagi előnyre tesznek szert azáltal, hogy kihasználják más társadalmi csoportok tagjait. Ebben egyes társadalmi intézmények is támogatják őket, tudatosan, vagy önkéntelenül. Bár a kutatás témái régóta megosztják a közvéleményt, és felkeltik a sajtó érdeklődését, néha pedig megjelennek a közpolitikai reformokról szóló vitákban is, jelentős javulás nem tapasztalható.

Intézményi árulás

A nők elleni erőszak hatósági kezelése során nem feltétlenül vesztegetés vagy más, jogilag tilalmazott korrupt magatartás következtében fordul elő, hogy a bántalmazó férfi megússza a felelősségre vonást, vagy legalábbis elkerüli a komolyabb következményeket. A társadalomban és a hatósági munkában egyaránt jelen lévő nőellenes beállítódások is hozzájárulnak ehhez. A tanulmány készítői, több, bántalmazott nőket segítő, ilyen téren is jártasságot szerzett szakemberrel készített interjú alapján írja, hogy a bántalmazó kapcsolatból kilépő nőket az intézményrendszer a gyerekükön keresztül béklyózza össze a volt partnerükkel, ezáltal kiszolgáltatva az anyákat a volt partnerük általi további bántalmazásnak. Ezt korrupt, előítéletes, diszkriminatív gondolkodásként, de legjobb esetben is kettős mérceként értelmezték szakemberek.

A kutatás idézi a bántalmazott nőknek és gyermekeknek jogsegély szolgálatot is fenntartó PATENT Jogvédő Egyesület két kutatását, amely arra mutatott rá, hogy a párkapcsolati erőszak kezelésére a jogalkalmazók rendszerint nincsenek felkészülve, jellemzőek az előítéletek, a bagatellizálás, az áldozathibáztatás. A hatóságok gyakran nem ismerik a párkapcsolati erőszak természetrajzát, sok esetben figyelmen kívül hagyják az áldozatok szempontjait, nehezítik számukra a tájékozódást. Az esetkezelés gyakran nem emberséges, a jegyzőkönyvek pontatlanok, vagy egyenesen torzítanak, a bántalmazott nőnek nem hisznek, míg a férfi javára elfogultak.

Az, hogy a bántalmazott nők megvédésére és segítésére hivatott állami szervek éppen a nőkkel szembeni előítéletek következtében mondanak csődöt, az intézményi árulás tipikus példája - hívja fel a figyelmet a kutatás.

Hálapénzen vett kiszolgáltatottság

A  nők nagyobb valószínűséggel válnak korrupció következményeinek elszenvedőivé, egyrészről a nők relatív szegénysége miatt, másrészről pedig a közszolgáltatásokkal való gyakoribb találkozásuk miatt. Magyarországon a közszolgáltatásokat átszövő korrupció különösen meghatározó, és ezen belül az egészségügyben kimagaslóan rossz a helyzet: kétszerte gyakrabban fizetnek a magyarok hálapénzt, mint az európai uniós átlag, amiben jelentős szerepet játszik az egészségügy alulfinanszírozottsága és a korrupció, illetve azon belül a hálapénz társadalmi elfogadottsága.

A szülészet az egyik leginkább érintett terület, ahol a szülést megelőző vizsgálatokon alkalmanként körülbelül 5 ezer és 20 ezer forint közötti összeget kitevő, míg a szülésért 50 ezer és 200 ezer forint közötti összeget elérő hálapénz kerül kifizetésre, választott orvos esetén - olvasható a kutatásban.

Bár a Büntető Törvénykönyv szerint a hálapénz elfogadása vesztegetés bűntettének minősül, a Munka törvénykönyve értelmében a munkáltató hozzájárulása esetén nem minősül jogellenesnek a feladatellátással összefüggésben harmadik személytől juttatást elfogadni. Vagyis a jogi tilalmazottság és a társadalmi elítélés ezen a területen nem egységes.

A hálapénz viszont a bizonytalanság és a bizalmatlanság valóságos ördögi körét is létrehozza. A szülészeti ellátásban ugyanis azért fizetnek hálapénzt, mert így remélnek nagyobb biztonságot a szülő nőnek, ami önmagában nagyon komoly rendszerszintű problémára utal. Csakhogy az illegálisan kifizetett pénzért cserébe nem lehet semmit sem elvárni, ezért teljességgel kiszámíthatatlan, hogy valóban teljesülnek-e a hálapénzen megváltani kívánt többletszolgáltatások - hangsúlyozzák a tanulmány készítői.

A kutatás továbbá rámutat, hogy Magyarországon sokkal kevésbé egyértelmű a szülés lefolyása, az eddigi kutatások és interjúk is azt mutatják, hogy a hálapénz sok esetben szükségtelen beavatkozásokhoz vezet: indokolatlan császármetszéshez (amiben Magyarország már így is a listavezetők között van), indokolatlan gátmetszéshez vagy a szülést felgyorsító oxitocin indokolatlan alkalmazásához.

Mitől lenne jobb?

A tanulmány ajánlásokat is megfogalmaz arra vonatkozóan, hogy miként lehetne csökkenteni a nőket fenyegető korrupciós kockázatokat az említett élethelyzetekben. A nők elleni erőszak kezelése során előforduló visszaélések mérséklésére egyebek mellett az ezen a területen működő állami szereplők körében végzett tudatformálás és az érzékenyítés erősítését, továbbá az isztambuli egyezmény végrehajtását javasolják.

A szülészeti-nőgyógyászati hálapénz visszaszorítását többek között a várólisták átláthatóvá tételétől, többlépcsős biztosítási rendszer kialakításától, a hálapénzt elfogadó orvosok szankcionálásától, az ügyfélszemlélet és/vagy különböző típusú díjfizetések bevezetésétől vagy az egészségügy költségvetésének növelésétől várnák. A specifikusan a szülészetre jellemző korrupció visszaszorítását pedig az orvosválasztás és a bábai szemlélet elterjedése és az ellátás javulása révén lenne lehetséges elérni a kutatók véleménye szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

tlg01, 2019.03.28 09:50

kerülgetitek a probléma gyökerét
mint macska a forró kását
vajon miért van annyi császározás?
nem azért mert 1-2 természetes szülés után úgy néz ki
a nők fele, hogy nem is hasonlít korábbi önmagára
ezt oldjátok meg - az összes többi duma
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html