A testület ülésén szintén részt vevő Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója közölte, az uniós normák szerint összesen 1500 migránst tudnak befogadni, jelenleg azonban sátrakat is felállítva napi 3500-4000 embert kell elszállásolniuk.

A főigazgató hangsúlyozta, minden a dublini rendeletből adódó kötelezettségét betartanak, de a migránsok Nyugatról történő visszafogadásához további bővítések kellenek. Az uniós tagállamok ugyanis folyamatosan szigorítják fellépésüket és próbálnak egyre több kérelmezőt visszaadni Magyarországnak - fejtette ki, majd hozzátette, jelenleg 6-700 migráns átvételéről kezdődött egyeztetés és az ő esetükben kértek türelmet.

Kapcsolódó

Végh Zsuzsanna emellett szólt arról is, hogy a kérelmek 60-65 százaléka válságövezetből érkezik, vagyis a közelmúlttal ellentétben már elsősorban nem olyan koszovóiak jönnek, akiket Nyugatról egyenes hazájukba vittek vissza a hatóságok.

Rendeletet alkothat a kormány a biztonságos országoktól

A parlamenti bizottság támogatta azt a Kósa Lajos és fideszes képviselőtársai által benyújtott törvénymódosító javaslatot, amely felhatalmazást adna a kabinetnek, hogy rendeletben állapítsa meg a bevándorlók érkezése szempontjából biztonságosnak tekinthető országok listáját. Tájékoztatása alapján erre olyan országok kerülhetnek, ahol feltartóztathatók a migránsok, hiszen ott őket származási országukkal ellentétben nem fenyegetik, üldözik.
Kósa Lajos előterjesztőként felszólalva elmondta, az európai uniós jog lehetővé teszi ezt a módosítást, sőt más EU-s országok, például Luxemburg, Németország és Franciaország már ki is jelöltek ilyen harmadik országokat. Hangsúlyozta, korábban az Európai Bizottság sikertelenül próbálta meghatározni az unió szempontjából biztonságos országokat, ezért ezt a hatáskört a tagállamok kormányaihoz utalta, amit most a szóban forgó törvénymódosítás ültet át a magyar jogrendbe.


A jobbikos Mirkóczki Ádám kérdésére válaszolva Tasnádi László elmondta, Szerbia ígéretet tett arra, hogy az eddigieknél aktívabban tesz majd azért, hogy ne jöhessenek bevándorlók a területén keresztül. Közölte továbbá, hogy várhatóan német, illetve osztrák határőrök is részt vesznek majd az ellenőrzésben.

Szijjártó: a kormány egyeztetéseket kezdeményez az EU-val

A magyar kormány szolidaritást és türelmet vár más EU-országoktól

A magyar kormány szolidaritást és türelmet kér a Dublin III. egyezmény ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos döntés miatt más uniós tagállamoktól, miután Magyarországra extrém nyomás nehezedik az érkező illegális migránsok miatt - mondta Györkös Péter, a magyar állandó képviselet vezetője sajtótájékoztatón. Györkös szerint Magyarország speciális helyzetben van, miután nem Magyaroszág az első állam, ahol a migránsok az EU területére lépnek. A magyar kormány álláspontja szerint rendszerszintű probléma van a rendszerrel, miután menedékkérőkre és legális bevándorlókra lett kitalálva és nem illegális migránsok kezelésére.

Györkös kiemelte: nem tettek eddig semmilyen jog intézkedést, pontosan azért, hogy ne indítson el Magyarország egy láncreakciót. Ezzel a lépéssel Magyarország jelezni kívánta, hogy komoly problémája van. Györkös azt is hozzátette a magyar döntéssel kapcsolatban: a korábbi - koszovóból belépő - migránshullám idején az Európai Bizottság nem vette komolyan Magyarország jelzését, és nem is reagált elég gyorsan. A magyar hatóságok viszont jelezték, hogy elérték a fizikai kapacitásaikat, nem tudnak többet tenni - indokolta Györkös, miért lépett a magyar kormány az EU-csúcs előtt.

Magyarország általános gyengeségeket lát a rendszerben, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország része a problémának, ezért Magyarország a megoldásnak is része akar lenni. A magyar kormány már június elején letett egy javaslatot a helyzet kezelésére. Azért rendszerszintű a probléma, mert addig, amíg csak pár ezer migránst kell kezelni, addig ez ment, de ha ez a mennyiség 50-szeresére nő, akkor már alkalmatlan a probléma kezelésére - mondta Györkös, továbbá azt is hangsúlyozta: nem Schengennel van a baj, hanem az EU menekültügyi rendszerrel

Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a bevándorlás ügyében a szerdai kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón, a Parlamentben.

Szijjártó Péter a bevándorlás ügyében nyomatékosította: Magyarország maradéktalanul betartja az EU-s jogszabályokat, egyúttal egyeztetéseket kezdeményez az illegális bevándorlásról EU-s vezetőkkel. Azt is mondta: a kormány a jövőben minden határszakaszon, ahol a törvénysértő bevándorlás megakadályozására nincs más hatékony mód, az ideiglenes biztonsági határzár felépítésének eszközét fogja alkalmazni.

Magyarország maradéktalanul betart minden európai uniós jogszabályt, maradéktalanul megfelel minden EU-s kötelezettségének, "semmilyen EU-s jogszabály magyarországi alkalmazásának felfüggesztéséről nincsen szó, ilyen döntés nem született".

Kifejtette: Magyarországra idén 61 ezer illegális bevándorló érkezett, közülük 60 922-en Szerbia felől. Ez az elképesztő illegális bevándorlási nyomás - szavai szerint - súlyos technikai és kapacitásbeli problémákat okoz Magyarországnak, hiszen a bevándorlással foglalkozó összes munkatárs a déli határnál teljesít szolgálatot. Teszik ezt annak érdekében, hogy Magyarország meg tudjon felelni minden európai uniós előírásnak, köztük a dublini követelményeknek, és regisztráljanak minden bevándorlót, aki Magyarország területére érkezik - mondta a miniszter.

Magyarországon minden erejével azon van, hogy ezt a súlyos technikai, kapacitásbeli problémát a lehető leghamarabb orvosolja, hogy a bevándorlással kapcsolatos összes uniós aspektusnak megfeleljen - jelentette ki a miniszter.

A kormány arról értesült - folytatta -, hogy Ausztria és tíz más EU-s ország illegális bevándorlókat kíván visszaküldeni Magyarországra. "Mi ezzel nem értünk egyet", mert ezek az illegális bevándorlók nem Magyarországon, hanem Görögországban léptek be az EU területére, így oda kell visszaküldeni őket.

A kormány szerdai ülésén utasította Trócsányi László igazságügyi minisztert, hogy kezdeményezzen haladéktalan konzultációt az Európai Bizottság első alelnökével a Dublin III-mal kapcsolatos jogalkalmazási kérdésekről, a külgazdasági és külügyminiszternek pedig az EU külügyi főképviselőjével kell konzultálnia a nyugat-balkáni illegális bevándorlási nyomás mielőbbi hatékony kezeléséhez szükséges és lehetséges uniós lépésekről.

Szijjártó Péter tudatta továbbá, hogy a magyar-szerb határszakaszon létesítendő ideiglenes biztonsági határzár megépítéséhez, az anyagbeszerzéshez 6,5 milliárd forint elkülönítéséről döntött a kabinet. "Az a célunk, hogy az állam maga építse meg az ideiglenes biztonsági határzárat",  - tájékoztatott, hozzátéve, hogy a mérnöki előkészítés már folyamatban van.