Tényleg a galambok vágtak augusztusban

A piaci találgatásoknak megfelelően az MNB monetáris tanácsa (MT) augusztus 28-ei ülésén a négy külsős tag a kamatszint 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott, így jött össze a piacot meglepő vágás.
Domokos László, 2012. szeptember 12. szerda, 14:11
Fotó: Napi.hu

A piaci találgatásoknak megfelelően az MNB monetáris tanácsa (MT) augusztus 28-ei ülésén a négy külsős tag (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és  Kocziszky György a kamatszint 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott, míg hárman (Karvalits Ferenc, Király Júlia és Simor András) a 7 százalékos alapkamat tartására voksoltak − derül ki a rövidített jegyzőkönyvből. Így jött össze a piacot meglepő vágás.

A tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban is elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások, az adminisztratív intézkedések és a nyersanyagárak növekedése következtében a monetáris politika időhorizontján a fogyasztóiár-index cél felett alakulhat.

Elszállt az infláció

A tagok egyetértettek abban, hogy a beérkezett júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. Többek szerint felfelé mutató inflációs kockázatot jelent az év során még várható költségvetési kiigazítás, a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő nemzetközi élelmiszerár-sokk.

A fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések miatt az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét. Egyesek szerint a bérkiáramlás mértéke - a júniusi korrekció ellenére is - inflációs kockázatokat jelez, míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a laza munkaerő-piaci kondíciók miatt a béradat nem hordoz jelentős kockázatot. Egy tag felhívta a figyelmet arra, hogy a rezsiköltségek esetében a hatóságok - a megelőző időszak nagyarányú díjemeléseivel szemben - rendkívül vissszafogottan, csak a tényleges költségekkel arányban emelik az árakat, amely kedvező hatást fejt ki a fogyasztóiár-index alakulására.

Megosztott volt az MT testület a recesszió okainak megítélésében. Egyes tagok úgy vélték, hogy a romló külső növekedési kilátások mellett elsősorban a szigorú hitelezési feltételek fogják vissza a növekedés lehetőségeit, ezzel szemben mások szerint a rossz konjunktúra-kilátásokon túlmenően a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a gazdasági szabályozás is jelentősen hozzájárul az aktivitás visszafogásához.

Csökkent a kockázat, de külső okokból

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a hazai kockázati megítélés jelentős mértékben, huzamosabb ideje javuló tendenciát mutat. Ugyanakkor egyes tagok hangsúlyozták, hogy a javulás elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza, a kedvező nemzetközi befektetői hangulat a válságkezeléssel összefüggő bejelentésekre, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos várakozásokra vezethető vissza. Az euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos feszültségeket tartósan kezelő intézkedések döntési és alkalmazási kockázata egyelőre megmaradt, az eurózóna országai helyzetének stabilizálódása Magyarország kockázati megítélését javíthatja. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából fontos a Kormány elkötelezettsége a fegyelmezett költségvetési politika és az EU-val, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás mellett.

Parázs vita volt

A kamatdöntési opciók vitájánál egyes tagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a júniusi inflációs jelentés alappályájához képest magasabb inflációs adatok és a felfelé mutató kockázatok miatt nem megalapozott az irányadó kamat csökkentése. Egy tanácstag szerint az utolsó inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok olyan mértékben módosíthatják az inflációs folyamatokról alkotott képet, amit csak a következő inflációs jelentés készítése során tud majd számszerűsíteni az MNB. Többen azt is kiemelték, hogy a várt kormányzati hiánycsökkentő lépések egyelőre nem ismertek, így annak fogyasztóiár-indexet érintő hatása sem becsülhető meg még az augusztusi kamatdöntés idején.

Megosztott volt az MT annak megítélésében, hogy egy monetáris lazítás növelhetné-e a gazdaság kibocsátását. A tagok egyetértettek abban, hogy a reálgazdaság számára súlyos terhet jelent az irányadó kamat magas szintje. Egy tag felhívta a figyelmet, hogy az ECB két alkalommal is kamatot csökkentett, így az alapkamat változatlan szinten tartása már indokolhatatlan szigorítást jelentene, miközben a hazai kockázati prémium az elmúlt 3 hónapban csökkent. A többség szerint itt az ideje a növekedés szempontjait is figyelembe venni. Egyes tagok ezzel szemben úgy ítélték meg, hogy egy elsietett kamatcsökkentés - az inflációs folyamatokra és a kockázati megítélésünkre gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett - a gazdaság fejlődését és a hitelezés fellendítését korlátozó egyéb tényezők miatt nem is hatna érdemben a gazdaság kibocsátására.
Egyes tanácstagok felhívták a figyelmet arra is, hogy a kamat csökkentése nem konzisztens a júniusi inflációs jelentés óta kiadott kamatdöntéseket indokló közleményekkel, különös tekintettel az azóta bekövetkezett gazdasági és inflációs folyamatokra.

Az MT következő kamatmeghatározó ülését szeptember 25-én tartja.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

rigolya, 2012.09.13 14:48

@Bhole: Kb. július után kezdett 10%-os erősödésbe a forint... Tudja, amikor 297-ről 272-ig erősödött! Ennek hatása erősebb az államadósság csökkenésében, mint a törlesztéseké!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.09.13 14:46

@Bhole: Nem csak, s főleg nem, a magas alapkamat miatt veszítjük a munkahelyeket, hanem inkább a dilettáns gazdaságpolitika miatt!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.09.13 14:45

@Bhole: Néhány kritika:
2. Amikor az alapkamat 6,75%-ra csökkent, a HUF/EUR árfolyam a 275-280 sávból 280-285 sávba ugrott... Szerintem ez forintgyengülés!

3. Hol növekednek a bérek? Mert nálunk nem! Miért is van nálunk recesszió? Az alacsony infláció, vagy a béna gazdaságpolitika miatt? Szerintem az utóbbi miatt!

4. Ortodox=Hagyományos... Közgazdasági fogalom is, bár máshol is használják. Olvasson egy kicsit bonyolultabb közgazdasági témájú könyveket!

5. A magas fizetés az MNB-elnöknek még Járai idején a fidesz határozta meg. Az EU és ECB csak annyit kifogásolt, hogy épp meglévő MNB-elnök fizetését a mandátuma lejártáig nem ildomos változtatni lefelé. Bár Simor felajánlotta máshová 1 Ft feletti fizetését az IMF-tárgyalások megkezdéséhez...
Mennyire etikus/erkölcsös fidesznyikek számára külön törvényeket hozni? Ahogy ez 3x is megtörtént???
Mennyire etikus/erkölcsös pénzügyeket nem behatóan ismerő fidesznyikekkel kibővíteni a Monetáris Tanácsot, hogy a fidesznyikek többségben legyenek?
Mennyire etikus/erkölcsös szakembereket fidesznyikekre váltani az állami cégek, hivatalok élén?
Az MNB-elnök tehet róla, ha a kormány nem tesz fel neki kérdéseket?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2012.09.13 10:55

Simor féle téveszmék:
1, A magasabb alapkamattól alacsonyabb lesz az infláció. Valóságban kis nyitott gazdaságnál a külső hatások és a fiskális politika határozza meg az inflációt.
2, Bár hivatalosan nincs árfolyamcél, mégis egy szúk sávban akarja tartani a forintot. Erre egyedüli eszközként csak az alapkamat buzerálását ismeri. Valóságban az alapkamat és az árfolyam között még gyenge korreláció sincs. Ha így lenne, akkor a frank meg a jen a két leggyengébb valuta lenne, a forint meg a legerősebb. De amikor felnyomták 7%-ra másnap a forint gyengült, a mostani csökkentéstől meg erősödött. Ki érti ezt? Simor biztosan nem.
3, Túl alacsony inflációs célt akar elérni, amihez egyedüli eszközként az alapkamat buzerálását ismeri. A max. 3%-os cél egy fejlett ország számára elérhető, de egy felzárkózó országban a felzárkózó fizetések miatt elvileg is hibás. Ld. Balassa-Samuelson hatás. Legalább 6%-os inflációs cél az ami reálisan elérhető. Ez alatt recesszió van.
4, Aki nem a véleményén van unortodoxnak hívja. Valóságban ez hozzájárul egy szakmai-tudományos vita dogmatizálásához. Maga az "ortodox" kifejezés is a teológia területére tartozik, nem a közgazdaságtudományhoz.
5, Ha kevesebb a fizetése, akkor az MNB elveszíti a függetlenségét.
Valóságban a fizetést mindenhol a munkáltató szabja meg. A FED elnöke fele annyit keresett, mint Simor eredetileg havi 8 millás fizetése. Emellett a legtöbb országban a jegybankelnöknek kegyetlen kérdéseket szoktak feltenni a parlament megfelelő bizottságai éves vagy féléves rendszerességgel. Az elszámoltatahatóság és a függetlenség a valóságban két külön terület.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bhole, 2012.09.13 10:40

"júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be" Hogy lehet az adót és a szezonális élelmiszer árakat az inflációba beszámolni? Normálisak?
"Többek szerint felfelé mutató inflációs kockázatot jelent az év során még várható költségvetési kiigazítás" : Na ez hogyan? Kevesebb állami kiadástól felpörög az infláció? Itt van az MNB szaktudása.
"a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő nemzetközi élelmiszerár-sokk." Ezekre a magyar alapkamatnak semmi hatása nincsen. De ha lenne, sem szabad mesterségesen elszakítani a gazdaságot az alkalmazkodás lehetőségétől. A hetvenes években a bukaresti árképzéssel megpróbálták, de csak "begyűrüzött" az olajválság. Kádárék akkor kezdték eladósítani az országot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html