A piaci találgatásoknak megfelelően az MNB monetáris tanácsa (MT) augusztus 28-ei ülésén a négy külsős tag (Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és  Kocziszky György a kamatszint 25 bázispontos csökkentése mellett szavazott, míg hárman (Karvalits Ferenc, Király Júlia és Simor András) a 7 százalékos alapkamat tartására voksoltak − derül ki a rövidített jegyzőkönyvből. Így jött össze a piacot meglepő vágás.

A tanács megítélése szerint idén a gazdaság kibocsátása csökken, és a növekedés csak 2013-ban indulhat meg. A kibocsátás az elkövetkező időszakban is elmarad potenciális szintjétől. Az adóváltozások, az adminisztratív intézkedések és a nyersanyagárak növekedése következtében a monetáris politika időhorizontján a fogyasztóiár-index cél felett alakulhat.

Elszállt az infláció

A tagok egyetértettek abban, hogy a beérkezett júniusi és júliusi inflációs adatok az előzetesen vártnál magasabbak voltak, amely a feldolgozott élelmiszerárak növekedése és a jövedéki adó évközi emelése miatt következett be. Többek szerint felfelé mutató inflációs kockázatot jelent az év során még várható költségvetési kiigazítás, a vártnál magasabb világpiaci olajár és a kibontakozóban lévő nemzetközi élelmiszerár-sokk.

A fogyasztói árakat érintő sorozatos indirektadó-emelések miatt az árindex 2013-ban is számottevően meghaladhatja a középtávú cél értékét. Egyesek szerint a bérkiáramlás mértéke - a júniusi korrekció ellenére is - inflációs kockázatokat jelez, míg mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a laza munkaerő-piaci kondíciók miatt a béradat nem hordoz jelentős kockázatot. Egy tag felhívta a figyelmet arra, hogy a rezsiköltségek esetében a hatóságok - a megelőző időszak nagyarányú díjemeléseivel szemben - rendkívül vissszafogottan, csak a tényleges költségekkel arányban emelik az árakat, amely kedvező hatást fejt ki a fogyasztóiár-index alakulására.

Megosztott volt az MT testület a recesszió okainak megítélésében. Egyes tagok úgy vélték, hogy a romló külső növekedési kilátások mellett elsősorban a szigorú hitelezési feltételek fogják vissza a növekedés lehetőségeit, ezzel szemben mások szerint a rossz konjunktúra-kilátásokon túlmenően a nehezen kiszámítható üzleti környezet és a gazdasági szabályozás is jelentősen hozzájárul az aktivitás visszafogásához.

Csökkent a kockázat, de külső okokból

A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a hazai kockázati megítélés jelentős mértékben, huzamosabb ideje javuló tendenciát mutat. Ugyanakkor egyes tagok hangsúlyozták, hogy a javulás elsősorban külső tényezőkre vezethető vissza, a kedvező nemzetközi befektetői hangulat a válságkezeléssel összefüggő bejelentésekre, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatos várakozásokra vezethető vissza. Az euróövezeti országok adósságának fenntarthatóságával kapcsolatos feszültségeket tartósan kezelő intézkedések döntési és alkalmazási kockázata egyelőre megmaradt, az eurózóna országai helyzetének stabilizálódása Magyarország kockázati megítélését javíthatja. A testület tagjai egyetértettek abban, hogy a kockázati prémium jövőbeni alakulása szempontjából fontos a Kormány elkötelezettsége a fegyelmezett költségvetési politika és az EU-val, illetve a Nemzetközi Valutaalappal való megállapodás mellett.

Parázs vita volt

A kamatdöntési opciók vitájánál egyes tagok arra hívták fel a figyelmet, hogy a júniusi inflációs jelentés alappályájához képest magasabb inflációs adatok és a felfelé mutató kockázatok miatt nem megalapozott az irányadó kamat csökkentése. Egy tanácstag szerint az utolsó inflációs jelentés óta beérkezett makrogazdasági adatok olyan mértékben módosíthatják az inflációs folyamatokról alkotott képet, amit csak a következő inflációs jelentés készítése során tud majd számszerűsíteni az MNB. Többen azt is kiemelték, hogy a várt kormányzati hiánycsökkentő lépések egyelőre nem ismertek, így annak fogyasztóiár-indexet érintő hatása sem becsülhető meg még az augusztusi kamatdöntés idején.

Megosztott volt az MT annak megítélésében, hogy egy monetáris lazítás növelhetné-e a gazdaság kibocsátását. A tagok egyetértettek abban, hogy a reálgazdaság számára súlyos terhet jelent az irányadó kamat magas szintje. Egy tag felhívta a figyelmet, hogy az ECB két alkalommal is kamatot csökkentett, így az alapkamat változatlan szinten tartása már indokolhatatlan szigorítást jelentene, miközben a hazai kockázati prémium az elmúlt 3 hónapban csökkent. A többség szerint itt az ideje a növekedés szempontjait is figyelembe venni. Egyes tagok ezzel szemben úgy ítélték meg, hogy egy elsietett kamatcsökkentés - az inflációs folyamatokra és a kockázati megítélésünkre gyakorolt kedvezőtlen hatása mellett - a gazdaság fejlődését és a hitelezés fellendítését korlátozó egyéb tényezők miatt nem is hatna érdemben a gazdaság kibocsátására.
Egyes tanácstagok felhívták a figyelmet arra is, hogy a kamat csökkentése nem konzisztens a júniusi inflációs jelentés óta kiadott kamatdöntéseket indokló közleményekkel, különös tekintettel az azóta bekövetkezett gazdasági és inflációs folyamatokra.

Az MT következő kamatmeghatározó ülését szeptember 25-én tartja.