Megérte bátran szembeszállni tíz évvel ezelőtt a kormánnyal - ez derül ki azokból a számokból, amelyeket a Napi.hu-val közöltek a megmaradt magánnyugdíjpénztárak. Pontosan tíz évvel ezelőtt határozott úgy a kormány, hogy államosítja a magán-nyugdíjpénztári befizetéseket. A pénztártagok járulékai 2010 novemberétől már kizárólag a tb-kasszába kerülnek. Az akkor több mint 3 millió pénztártagnak pedig választania kellett: megtartja-e a tagságát, vagy pedig kilép a pénztárból vissza az egypilléres nyugdíjrendszerbe.

Százezren maradtak

QP | Quality Placement

A többség a második lehetőséget választotta. Részben azért, mert azokat, akik maradtak, azzal fenyegette meg a kormány, hogy ezzel a döntésükkel "kiszerződnek" az állami nyugdíjrendszerből, és egyáltalán nem lesznek jogosultak állami nyugdíjra, hiába fizetnek ők is járulékot a tb-kasszába. A másik tényező, ami az állami nyugdíj mellett szólt sokak számára, az volt, hogy a 2008-2009-es válság idején a pénztárak teljesítménye is gyenge volt, portfóliók árfolyama esett, emiatt sokan féltették a megtakarításukat. A harmadik szempont pedig az lehetett, hogy a magánnyugdíjpénztárakban történő bentmaradás macerás folyamat volt: azoknak, akik maradni akartak, külön nyilatkozniuk kellett erről.

Első körben a több mint 3 millióból nagyjából 100 ezer tag maradt bent a rendszerben, 2012-ben a második visszalépési lehetőség után pedig alig 60 ezer főre csökkent a pénztártagok száma. Az intézmények száma is folyamatosan zsugorodott, az egykori 19 helyett mostanra mindössze négy magánnyugdíjpénztár kezeli a megmaradt 54,4 ezres tagság vagyonát.

Milliós reálhozam

A tb-be visszalépőket annak idején azzal kecsegtették, hogy megkapják az infláció fölötti hozamot, vagy népszerű nevén a reálhozamot a befizetéseik után. Ez a 2011-ben államosított pénzek után pénztártagonként nagyjából átlagosan 70 ezer forint körül volt. Azok, akik egy évvel később léptek vissza, valószínűleg még ennyit sem kaptak.

A kitartó maradók ehhez képest eddig sokkal jobban jártak. Összesen több mint 1100 maradás mellett döntő pénztártag érte el a nyugdíjkorhatárt az elmúlt tíz esztendőben, és azok, akik úgy döntöttek, csak a nyugdíjba menetel után lépnek vissza a tb-be, nem csak száz százalékos nyugdíjat kapnak most az államtól, de ők is felvehették a reálhozamot, ami minden pénztárnál végül átlagosan milliós nagyságrendű lett.

Magánnyugdíjpénztárak reálhozamai a nyugdíjba vonulóknál
PénztárNyugdíjkorhatárt elért tagok számaTB-be visszalépettÁtlagos reálhozam
Budapest106642,238 millió
Horizont7807551,6 millió
MKB56371,997 millió
Szövetség168931,086 millió
Forrás: Napi.hu-gyűjtés

A legnagyobb reálhozamok a Budapest és az MKB Magánnyugdíjpénztárnál lettek, ezeknél a kasszáknál a tagság átlagos egyenlege is magasabb volt, a nyugdíjba vonulók az MKB-nál több mint 7,2 millió, a Budapestnél pedig 7,3 millió forintot is meghaladó átlagos egyenleggel rendelkeztek. A Szövetségnél, ahol a legalacsonyabb átlagos reálhozamot vehették fel a nyugdíjba vonulók, az átlagos egyenlegük csupán 4,9 millió forint volt.

Vannak, akik nyugdíj után is maradtak

Bár a visszalépés logikus döntésnek tűnhetett a legtöbb nyugdíjkorhatárt elért tagnál, hiszen a teljes állami nyugdíj mellé szép summát kaphatott kézhez a pénztártól, nem élt mindenki a lehetőséggel. A pénztárak szolgáltathatnak a nyugdíjba vonult tagok számára járadékot is, ezzel a lehetőséggel is éltek néhányan. A megmaradt négy intézmény közül egyedül a Horizont folyósít járadékot, a többi pénztárnak a tagjai úgy kaphatnak járadékot, ha átlépnek oda, történt is emiatt néhány átlépés. A Horizont jelenleg 25 személynek folyósít járadékot, ennek az összege átlagosan havi 28 ezer forint.

A magán-nyugdíjpénztári tagok nyugdíját úgy számolják, hogy a 2010 novemberéig tartó szolgálati időre 75 százalékos, az azóta eltelt időre pedig 100 százalékos állami nyugdíj jár nekik, ezt egészíti ki a pénztártól kapott járadék. A 28 ezer forintos átlagos járadékot választani viszont valószínűleg a legtöbb pénztártag számára nem éri meg, hiszen ezt azt feltételezné, hogy az államtól alig 100-110 ezer forintos nyugdíjat kapnak az érintett pénztártag. A KSH adatai szerint pedig az átlagos nyugdíjak ennél magasabbak, most novemberben átlagosan mintegy 144 ezer forintot kapnak kézhez a nyugdíjasok.

A maradás mellett más érvek is szólhatnak. Sajnos minden pénztár beszámolt arról, hogy voltak olyan tagjaik is, akik elhaláloztak. A pénztárban lévő megtakarítások pedig továbbra is örökölhetőek, vagyis az elhunyt pénztártagok családtagjai, örökösei hozzájuthatnak a felhalmozott összeghez. Az átlagos egyenleg pedig jelenleg csaknem 4,8 millió forint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. Egy rossz egészségi állapotban lévő pénztártag emiatt dönthet úgy, hogy inkább lemond az állami nyugdíjról, hogy az örökösei hozzájuthassanak a pénztárban lévő megtakarításhoz.

A kivárás is lehet érv a maradás mellett. A nyugdíjba vonulás után bármikor határozhat úgy egy pénztártag, hogy visszalép a tb-be. Veszítenivalója nincs, hiszen ebben az esetben visszamenőleg is megkapja a 100 százalékos nyugdíjat azokra az évekre, hónapokra, amikor a pénztári tagság miatt csökkentett nyugdíjat kapott. Ami miatt érdemes megfontolni az időzítést, az a reálhozam, amelynek a mértéke napról napra változik. A rossz piaci környezetben magas infláció mellett a felvehető összeg százezrekkel is csökkenhet, miközben alacsony inflációnál és jó hozamok mellett ugyanennyivel meg is ugorhat főleg a magas kockázatú portfólióknál. Igaz, a nyugdíj előtt állók általában már nem a legkockázatosabb, hanem egy mérsékelt kockázatú, javarészt állampapírokból álló portfólióban vannak, amelynek az árfolyama nem ingadozik sokat, ennek ellenére is lehetséges, hogy érdemes várniuk egy keveset, hiszen az idén az állampapírpiac sem teljesített jól.