A használatba vett lakások száma 10 százalékkal, az új lakásépítési engedélyeké 5 százalékkal volt több, mint 2006 első háromnegyed évében. A növekedés elsődleges forrása a vállalkozói lakásépítés, amelynek keretében a II. és III. negyedévben másfélszer több új lakás készült el, mint az előző év hasonló időszakában. A lakásépítés területi alakulása a főváros növekvő súlyát mutatja: itt kérték az új engedélyek egynegyedét, itt épült az új lakások 30 százaléka. A befejezett lakások számának ez év II. negyedévében elkezdett növekedése folytatódott a következő három hónapban is. A III. negyedévben 27 százalékkal több lakást vettek használatba, mint egy évvel korábban, ezen belül az átlagosnál gyorsabban emelkedett a vállalkozások által eladás céljából épített lakások száma. A vállalkozások térnyerésével a lakásépítő piac két szereplőjének súlya közelít egymáshoz. 2007 első kilenc hónapjában az új lakások több mint felét építették természetes személyek, 46 százalékát pedig vállalkozások. Az eddig is alacsony volumenű önkormányzati lakásépítés, illetve a bérlakásépítés tovább csökkent (100-nál kevesebb lakást vett számba a statisztika). Az épített lakások számának emelkedése elsősorban a fővárosi vállalkozói lakásépítésből származik. Ennek jellemzői ezért fokozottan jutottak érvényre a makroadatokban is: országosan egyötöddel több lakást építtettek a vállalkozások, s hasonló arányban nőtt az eladásra szánt lakások, a többszintes, többlakásos és lakóparki építkezések, illetve a 40 m2 alatti kislakások száma. 17 százalékkal nőtt az építőipari vállalkozások kivitelezésében épült lakások száma, míg a lakossági házilagos kivitelezés visszaesett. Budapesten 30 százalékkal több új lakást vettek használatba, ezen belül 42 százalékkal több a vállalkozások által épített lakás, mint 2006 hasonló időszakában. A fővárosi új lakások 15 százaléka 40 m2-nél kisebb alapterületű, további 47 százaléka a 40-60 m2-es kategóriába tartozik. A kislakások térnyerése nyomán csökkent az épített lakások átlagos alapterülete; Budapesten 64 m2, így 5 m2-rel kisebb, mint 2006-ban volt, s 23 m2-rel elmarad az országos átlagtól (87m2). A fővárosi lakások túlnyomó része (86 százalék) értékesítési céllal épült. Az új lakások közel fele (47 százaléka) a Közép-Magyarországi régióban kapott használatbavételi engedélyt, s a kiadott új lakásépítési engedélyek is hasonló (49 százalék) területi koncentrációt mutatnak. Az építési kedv növekedését tapasztalhatjuk Közép-Magyarország mellett Közép- és Nyugat-Dunántúl minden megyéjében, ugyanakkor Dél-Alföld mindhárom megyéjében visszaesett a kiadott új engedélyek száma. Az újonnan engedélyezettek között az egylakásos épületek visszaszorulnak a többlakásos épületek javára. A kislakások további térnyerése, illetve az eddiginél is kisebb méretű lakások építésének szándékára utalnak a fővárosi adatok. 2007 szeptemberének végéig közel 500 üdülőegység kapott használatbavételi engedélyt, és több mint 1000 új üdülőre adtak ki építési engedélyt. A befejezett üdülőegységek száma 42 százalékkal több, az újonnan engedélyezetteké több mint kétszer annyi, mint 2006 hasonló időszakában volt. 2300 lakás szűnt meg, 5 százalékkal kevesebb, mint az előző év első kilenc hónapjában. A megszűnt lakások átlagos nagysága 68 m2 volt. A kiadott új építési engedélyek alapján lakóépületként közel 3 millió m2 beépítését tervezik, ez 2 százalékkal nagyobb, mint ami 2006 első három negyedévének terveiben szerepelt. Ezen belül a 3 és többlakásos épületek tervezett területe 9 százalékkal emelkedett. A nem lakóépületek kategóriájában több mint 2,3 millió m2 a beépítésre szánt terület, ez 18 százalékos csökkenést jelent. Az ipari, mezőgazdasági épületek tervezett területe alig éri el az előző évi háromnegyedét, és egyötöddel visszaesett az oktatási, egészségügyi, kulturális célokat szolgáló épületek együttes területe is.