Több mint félmilliárd heringpénzt fizetett az állam

Tavaly mintegy 639 millió forintnyi kártérítést kellett fizetnie a magyar államnak azoknak a raboknak, akik bíróságon perelték be a börtönöket. Annyira zsúfoltak a hazai létesítmények, hogy szinte bárki fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, szinte biztosan kártérítést kap. Az állam ezért trükközött egyet.
Szabó Dániel, 2018. február 23. péntek, 11:43
Fotó: Shutterstock

A börtönszlengben állítólag csak "heringpénznek" hívják az elítélteknek a rossz, sokszor embertelen fogvatartási körülmények miatt megítélt kártalanításokat - írta meg tavaly a Napi.hu, amikor bemutatta, hogy a hazai rabok gyakran fordulnak a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) a zsúfolt, rovarokkal teli, vagy kevéssé higiénikus cellák miatt. A kártérítést a legtöbbször megítélik az elítélteknek.

Az elmúlt években több kártérítési ügy is bekerült a híradásokba. A leghíresebb a Zuschlag János volt szocialista képviselőnek megítélt 5 millió forintos tétel lehetett. De a kormány sorra veszítette el a pereket Strasbourgban: 2015-ben Varga Lajos és öt társa ügyében a magyar államot fejenként 8000 eurónyi (2,5 millió forintnyi) kártalanítás megfizetésére kötelezték. Akkor a bíróság kimondta, hogy kimondta, Magyarország megsérti az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát a börtönök túlzsúfolásával.

Már 2016-ban is rekordösszeget, 42 kérelmezőnek összesen 692 ezer euró (214,5 millió forint) kártérítést ítéltek meg. A probléma elég régi, ezért a kormány börtönépítési programmal és 2010-ben egy cseles jogszabály-módosítással reagált. Utóbbi lényege, hogy a szövegbe azt írták "csak törekedni kell arra, hogy a cellájában lehetőleg hat köbméter légtér és három négyzetméter mozgástér jusson egy embernek." A feltételes mód használatával lehetővé vált, hogy másfélszer több fogvatartott legyen a hazai börtönökben, mint ahány férőhely összesen van.

A 2017. évben az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt összesen 650 ügyben történt kifizetés, a megítélt kártalanítás összege összesen 639 055 569 forint volt - közölte Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára írásbeli válaszában a szocialista Harangozó Tamással. Vagyis átlagosan egy fő átlagosan 983 ezer forintot kapott, szemben a 2016-os átlagos 5 milliós tétellel.

Ez vélhetően egy tavalyelőtt megszavazott jogszabályi trükknek köszönhető: ez megakadályozta, hogy az emberi jogi bírósághoz forduljanak első körben a rabok. Az elítélteknek a kártérítési igényeiket a magyar hatóságok elé kell beterjeszteniük - ahogy arról már a korábbi cikkünkben írtunk.

A tervek szerint 2018 nyaráig nyolc új korszerű börtön épül Magyarországon, ezzel 6000 új férőhely jöhet létre. A projektek előrehaladott állapotban vannak, több ezer jövendőbeli fegyőrt már most is képeznek.

A fotó forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK