Több rekord is megdőlhet a magyar államadósságban - fordulóponthoz értünk

Nagy valószínűséggel jövőre sem lesz magyar devizakötvény-kibocsátás, részben ennek a politikának köszönhetően több mint 44 éves mélypontra süllyedhet a devizaarány. Ezzel együtt továbbra is emelkedik a forintban kifejezett államadósság, a gazdasági növekedésnek köszönhetően viszont a GDP-arányos mutató csökken, ám újra emelkednek a kamatkiadások is – vagyis az adósságszámok közel sem igazolják vissza, hogy a magyar gazdaságban minden jó irányba megy.
Papp Zsolt, 2017. május 16. kedd, 10:55
Fotó: Napi.hu

Eldőlni látszik a hónapok óta tartó kérdés, eszerint Magyarország nem készül a közeljövőben devizakötvény kibocsátására. A 2018-as költségvetés államadóssággal kapcsolatos fejezetei kötetéből kiderül, hogy ugyan lehetne, de továbbra sem a devizakötvény-kibocsátás a cél, hanem épp a devizaarány csökkentése. Ennek érdekében a hangsúlyt 2018-ban a forintadósság növelésére helyezik, s elsősorban a lakossági papírok értékesítési viszi a prímet.

Devizaforrás bevonására szinte kizárólag belföldi devizakötvényprogram (Pemák) szolgál, még a nemzetközi pénzintézetektől (Európai Beruházási Bank, Európai Tanács Fejlesztési Bankja) tervezett kedvező kamatozású fejlesztési hiteleket is forintban kívánják lehívni. A nemzetközi devizakötvény kibocsátását ugyan lehetővé teszi a gazdasági környezet, ám egy ilyen akcióra a "devizapiaci helyzet függvényében kerülhet sor", miközben a "forintkibocsátások szerepe meghatározó" - olvasható a 2018-as költségvetés tervezetében.

Lassan csökken az adósság

Elvileg a magyar államadósság mértékét a GDP 50 százalékára kellene csökkenteni, ezt a számot írták be az alaptörvénybe - ám ettől azonban még nagyon messze vagyunk, s jövőre sem tesz az ország ebben az irányba komoly lépést. A kormány szerint a GDP-arányos adósság idén 71,4 százalék lesz, ami 2018 végére 69,5 százalékra csökken - miközben a bruttó hazai termék a kormány tervei szerint 4,3 százalékkal nő. A 2018-as választási év, ezért a kormánynak nem prioritása a takarékos gazdálkodás: jövőre 1157 milliárd forintos deficittel terveznek, ami a GDP 2,9 százalékára rúg. Ennek ismertében nem meglepő, hogy a forintban nyilvántartott adósságállomány elszáll: a központi költségvetés adósságállománya az idei 26 458 milliárd forintról 27 835 milliárd forintra emelkedik, ez 1 377 milliárd forintos növekedés - ilyen mértékű növekedésre az utolsó választási év óta nem volt példa.

Azért van jó híre is Varga Mihály miniszternek: 2016-ban az államadósságon belül 25 százalék volt a devizaarány, ez az idén 20,9 százalékra csökken, ami 44 éves mélypont. A tervek szerint 2018-ban ez tovább csökken, a cél a 15-25 százalékos sávban maradás. A maradék devizaadósság árfolyamkockázatát továbbra is swapügyletekkel csökkentik - vagyis minden dollár-, jen- vagy éppen jüantartozást euróadósságra cserélnek - így a magyar állam csak a forint-euró árkülönbözetet kockázatát "futja". Az adósság lejárati szerkezetét célszerű lenne növelni, ám továbbra is az államadósság hátralévő átlagos futamidejét 3 évben szabják meg - plusz-mínusz féléves eltéréssel.

Emelkedő kamatkiadások

Az idei kamatkiadásokat még 952,3 milliárd forintos nettó kiadással fogadta el a parlament, ám a most napirenden lévő módosítás szerint még ennél is kevesebbet 903,1 milliárd forintot fordítanak az államadósság finanszírozásra.

Úgy tűnik, ezzel elértük a mélypontot, ugyanis a kormány következő években - 2021-ig - évi ezer milliárd forint körüli kiadással számol. A 2018-as tervben 978,3 milliárd szerepel, majd ez az összeg 2020-ban már meghaladhatja az ezer milliárd forintot is.

A növekvő lakossági értékesítés következménye a közvetítői jutalékok emelkedése: 2018-ban összesen 52,3 milliárd forintnyi jutalék kivetésével számol a büdzsé, ezen felül 2,9 milliárd forintnyi reklámkiadással is számolnak, hiszen csak így lehet fenntartani a lakosság megtakarítási kedvét.

Kamatkiadások alakulása (milliárd forint)
ÉvMd Ft
2017903,1
2018978,3
2019984,5
20201002,3
2021990,5
Forrás: költségvetési tervezet

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

napiszar, 2017.05.17 11:51

@napiszar:
A 4 az csak 3, melléütés.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

napiszar, 2017.05.17 11:49

@antitroll:
" Az árfolyamkockázatot mindaddig, amíg a pénz eredete külföldi deviza, addig a Magyarország viseli és nem kicsit!"
Ez marhaság, és nem Magyarországról van szó, hanem az ÁHT-ról.
Hogy mennyire nemérted, felvázolok 4 alapesetet, arra az esetre, amikor mondjuk egy 2008-as helyezet alakul ki:
1. A kormány 1mrd EUR devizahitelt vesz fel: lejáratkor az árfolyamtól függetlenül 1mrd EUR kell visszafizetni, akkor is ha 10%-al gyengül a HUF árfolyam, ergó 10%-al többet kell visszafizetnie, így a kockázat az övé.
2. A kormány 1mrd EUR-nak megfelelő összegű HUF állampapírt bocsát ki, amit külföldiek vásárolnak meg:

A. eset a papírok egy részét azonnal a másodlagos piacra öntik hogy gyorsan megszabaduljanak tőle, ekkor a másodlagos piacon megugranak a hozamok, így pl a 100K HUF névértékű papírt, amit 99KHUF-ért vett, mondjuk el tudja adni 95KHUF-ért. Ez kinek a kockázata? A vásárlóé. Ha a kormány elkezd a másodlagos piacon vásárolni, még keres is rajta hogy hitelt vett fel. Akik megszabadultak a papírjaiktól azok utána EUR-ra vagy USD-re váltják. De mivel addigra a spekik már vélhetően rászállnak a HUF-ra, ezért már gyengébb árfolyamon tudják váltani, azaz buknak a váltáson is. Kinek a kockázata ez? A vásárlóé.

B. eset az 1% hozammal vásárolt papírok másik részét hagyják kifutni, nekik nem lesz a hozamon buktájuk, viszont az idő elteltével, ha a HUF tovább gyengült, akkor még nagyobb árfolyam buktával tudják csak átváltani a pénzüket. Ez kinek a kockázata? A vásárlóé.

Szemmel láthatóan, a 2. eset az ÁHT szempontjából alacsony kockázatú, azaz devizakockázat mented, míg az első esetben pedig minden kockázat az ÁHT-nál csapódik le, a vásárló megkapja a pénzét kamatostul. Ergo nem véletlenül tartják azt, hogy az alacsony devizakitettségű tartozásstruktúra alacsonyabb kockázattal is jár egy ország számára.

Arról meg hogy a lakosság banki betétekből átvitte a pénzét állampapírokba elég sok cikk jelent meg az utóbbi években, ha akarod te is utánanézhetsz. Ha meg inkább csak annyit mondasz, nem lehet tudni semmit, akkor marad a homokban a fej.
De azért egyet adok: http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2016/07/22/hova_tuntek_a_bankbetetek/
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix2, 2017.05.17 10:50

@Rodent:
Te értelmi fogyatékos, próbáld megérteni amit idefirkáltál és ha sikerült jelentkezz!
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Winter, 2017.05.17 10:30

A libnácik megint csipegetik a savanyú szőlőt. Haha!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Rodent, 2017.05.17 09:38

@krix2: "More, te értelmi fogyatékos!
Nem akkor hazudtál, amikor azt írtad, hogy tényleges adósságcsökkentés volt, hanem akkor, amikor azt állítottad, hogy ez még egyszer lehetséges lenne!"

Idezem mit irtal te szerencsetlen:

"krix2, 2017. május 17., szerda 8:56
@Rodent:
"Ne beszelj hulyesegeket lacika mar megint, a 90 -es evekben sikerult mar."

Már megint hazudozol!
:D"

Egyertelmuen latszik, hogy te hazudozol, folyamatosan. Agyadra ment valami az mar biztos :DD

"Az akkori csökkenés több 1000 milliárdos privatizáció eredménye volt! Ez megimételhetetlen!"

Miert lenne megismetelhetetlen te nagyonhulye?
A tolvaj fidesz kormany 7 ev alatt also hangon tobb mint 7000 MRD -ot tuntetett el. Ha ez mind allamadossag csokkentesre ment volna, akkor boven 60% alatt lehetne az adossagrata.

Csunya bukta kriximaxi :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html