Többet kell várni a rendelőben? Erre készülhetnek a betegek

Két tűz közé kerülnek a járóbeteg-szakellátó intézmények az egészségügyi finanszírozás augusztusi változtatása következtében. Ugyan az ellátások alapdíját megemelték, de a teljesítmény-volumenkorlát csökkent, a változtatások hatására pedig mind a kórházak, mind az alapellátás felől egyre több beteg áramlik majd a szakrendelőkbe - hívták fel a figyelmet a napokban egy egészségügyi konferencián a szakmai szövetség képviselői.
Szepesi Anita, 2016. szeptember 6. kedd, 07:08
Fotó: Napi.hu

Augusztustól megváltozott Magyarországon az egészségügyi intézmények finanszírozása, a 2012-2013-as béremelések eddig külön soron érkező fedezetét beépítették az alapdíjba, 20 százalékkal megemelve azt, ez a járóbeteg-szakellátásban az úgynevezett német pont értékét 1,50-ről 1,80 forintra növelte. Ugyanakkor átlagosan 8,33 százalékkal csökkentették az intézmények teljesítményvolumen korlátját (tvk - az a határ, ameddig az egészségügyi ellátók az általuk végzett szolgáltatásért megkapják a teljes finanszírozást).

A Medicina 2000 járóbeteg-szakellátók szövetsége felmérése szerint az intézkedés nagyon eltérően hat az egyes szakrendelőkre, lesznek jól és rosszul járó intézmények,  a bevételek több mint 8 százalékos csökkenésétől az 5 százalékos növekedésig mindenféle variáció előfordulhat - ismertette a friss megkérdezés eredményeit a napokban egy egészségügyi konferencián tartott előadásában Polák László, a Medicina 2000 jelölt elnöke, hozzátéve, hogy a végleges számok majd csak októberben derülnek ki, amikor az augusztusi teljesítményeket elszámolják.

Ellentétes elvárások szorításában

A változásban a legnagyobb kihívás a tvk csökkentés, mivel elvárás, hogy kevesebb esetet lássanak el a járóbeteg ellátók, ugyanakkor vegyenek át több beteget a kórházi fekvőbeteg ellátásból, erre a finanszírozás megváltoztatásai is serkenti a kórházakat. A járóbeteg-szakellátás így két tűz közé kerül, mert több betegre számíthatnak a kórházakból, ugyanakkor az alapellátásból is folyamatosan érkeznek a betegek, miközben az finanszírozási limit csökkent - mondta Polák.

Az új helyzet hosszabb várakozást hoz a betegeknek és növelni fogja az elégedetlenséget. A szakrendelőkben, szakmáktól függően 3 és 40 nap közötti várakozási után jut el a szakorvoshoz a beteg - a legtöbbet, 40 napot a kardiológiai időpontra kell várni, a reumatológiai és ortopédiai szakrendelésekre is 20 nap körüli volt az átlag 2016 elején.

Mi a megoldás?

A járóbeteg-szakellátók szerint megoldást hozhat, ha a háziorvosok kevesebb beteget küldenének a szakrendelőkben, ehhez viszont módosítani kellene a receptfelírási rendet. (A szövetség ezt már korábban is javasolta az ágazat vezetésének.) Az általános koncepció úgyis az, hogy minden beteget a szakmailag indokolható legalacsonyabb szinten lássanak el, ehhez a háziorvosi kompetenciákat kell bővíteni, a finanszírozásban pedig a járóbeteg-szakellátásban elvégzett egynapos és az ambuláns sebészeti ellátásokat tvk-mentesíteni kell - vázolta a lehetséges kiutat Polák László.

Ugyanakkor az alapellátásból is hiányoznak kapacitások, a háziorvosi korfa drámai: szinte nincs 35 évesnél fiatalabb háziorvos, de a 40 alatti korosztály összesen is csak alig haladja meg a 600 főt, ez körülbelül az összes háziorvos 10 százaléka - sorolták az égető gondokat az alapellátás jövőjét körüljáró fórumon a háziorvosok képviselői.

A 35 évesnél fiatalabb háziorvosok száma 50 százalékkal csökkent 2010-2015 között, eltűnt a 40-50 között korosztály majdnem 20, az 50-60 közöttiek 15 százaléka is, miközben a hatvan éven felülieké 15 százalékkal gyarapodott ugyanezen idő alatt. A háziorvosok 40 százaléka már elmúlt 60 éves. A várható űrt nem lehet csak úgy betölteni, ellenben fel kell készülni az óriási hiányra - figyelmeztettek a szakértők.

Mit lehet kezdeni a betöltetlen praxisokkal?

Most is több mint 250 praxis tartósan betöltetlen, de ezerre is nőhet a számuk a jelenlegi trend mellett. A háziorvosok szerint egy ezer főnél kisebb faluban életképtelen a praxis, nem véletlen, hogy az 1500 főnél nagyobb lélekszámú településeken nem küzdenek tartósan beöltetlen, betölthetetlen praxisokkal. Ezen a problémán csak a körzethatárok módosítása segíthet - vélték a fórumon.

Jelenleg nem elég vonzó a háziorvosi szakma, még a rendelkezésre álló rezidenshelyek is üresen maradnak. Szakmai és pénzügyi ösztönzésre is szükség van, de már a képzésnél be kell avatkozni. Ma a hat egyetemi év alatt a medikusok mindössze két hétig kerülnek kapcsolatba az alapellátással, így nem lehet az alapellátás felé irányítani őket, nagyobb teret kell adni a gyakorlati képzésnek - figyelmeztetett Papp Magor háziorvos szakértő, a Magyar Rezidens Szövetség volt elnöke.

A szakmai kompetenciák kiterjesztése - ne csak recept és beutaló írásban merüljön ki a háziorvosi munka - mellett csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, egy orvos mellé 3 szakasszisztens kellene, hogy a háziorvos csak a gyógyítással foglalkozhasson és meg kell teremteni a lehetőségét a dietetikusokkal, gyógytornászokkal, logopédusokkal, mentálhigiénés szakemberekkel, egészségfejlesztőkkel é a szakrendelőkkel való együttműködésnek. A háziorvosok 80 százaléka prevenciós szolgáltatásokat is szívesen végezne az alapellátásban, ha ehhez többletfinanszírozást kap - idézték egy friss felmérés eredményét az előadók.

Kevés az eddigi bérfelzárkóztatás

Selmeczi Kamill, a FAKOOSZ Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke a bérfelzárkóztatásról szólva arra hívta fel a figyelmet, az  óriási lemaradás miatt ez még kevés, és még mindig diszkriminatív a kórházi szektornak juttatott forrásokhoz képest. Mint kiderült, nincs még minden rendben a jogi szabályozással sem, mint Selmeczi Kamill fogalmazott, ma mindenki ingyen akar praxisba kerülni, és ehhez meg is vannak a jogi kiskapuk.

Szóba került, hogy ugyan megszületett az alapellátási törvény, amely két új fogalommal már jelzi a lehetséges együttműködési kereteket (csoportpraxis, praxisközösség), de a végrehajtási utasítás még mindig nem készült el.

Az alapellátásban dolgozók képviselői szerint amennyiben a képzést, a jogi szabályozást és a forrásbővítést rendezik is, 10 év múlva csak akkor lesz fenntartható az egészségügyi rendszerünk, ha a lakosság is megtanul gondoskodni a saját egészségéről, tisztában van az egészségi állapotával és azzal is, hogy mit kell tennie, hogy egészséges maradjon.

HOZZÁSZÓLÁSOK