Tobin-adót szeretnének a magyar közgazdászok

Tizennyolc magyar közgazdász és társadalomtudós - a Figyelő legújabb számában közzétett - nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez és a magyar miniszterelnökhöz, hogy fontolják meg a Tobin-adó bevezetését.
Domokos László, 2011. május 13. péntek, 10:20

Az aláírók úgy érvelnek, hogy egy, a globális pénzügyi tranzakciókat terhelő kismértékű (0,05 százalékos) elvonás, az úgynevezett Tobin-adó bevezetése a bevezető országok versenyképességének érdemi romlása nélkül hozzájárulhatna a pénzügyi szektor és a társadalom között az elmúlt évtizedekben felborult egyensúly helyreállításához.

Nem csak globálisan lenne jó

Az aláírók szerint a Tobin-adó bevezetése optimális esetben globálisan szükséges, de támogatják azt is, hogy a legfejlettebb országok, köztük az EU, saját pénzügyi szabályozásuk részeként hozzák létre a tranzakciós adót - erőteljesen fellépve mindeközben az intézkedésből profitálni kívánó cégek és adóparadicsomok ellen. Az újfajta adóból származó bevételek pedig egy olyan helyzetben járulhatnak hozzá a költségvetési politika mozgásterének bővítéséhez, amikor a jövőt szolgáló befektetésektől (egészségügy, oktatás, éghajlat- és természetvédelem) való forráselvonás van napirenden.

A nyílt levél szerit a Tobin-adó gondolata egyre szélesebb támogatást nyer. Bevezetése Franciaország G20 elnökségének egyik legfontosabb prioritása, miközben több más magas rangú politikussal együtt egyetértését fogalmazta meg vele Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Angela Merkel német kancellár is. A közeémúltban a Föld minden táját képviselő ezer közgazdász intézett közösen nyílt levelet a világ legnagyobb gazdasági hatalmait tömörítő G20 csoportnak is.

Az aláírók arra kérik a jelenlegi és jövőbeli magyar kormányokat, illetve az Európai Bizottságot, hogy készítsenek hatástanulmányt a Tobin-adó lehetséges bevezetéséről, valamint nemzetközi és uniós fórumokon is támogassák a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adót.

Már negyvenéves az ötlet

Az elképzelés James Tobin amerikai közgazdásztól származik. A Nobel-díjas gazdasági szakértő 1972-ben dolgozta ki az ötletet, a nemzetközi devizaügyletekkel összefüggésben, mondván, ez egy alkalmas eszköz a rövid távú spekulációk megfékezésére, amivel nagyobb stabilitás érhető el a pénzpiacokon. Alkalmazásától visszarettent többek között, hogy "vak" eszköz, hiszen nemcsak a valutaspekulációs üzleteket bünteti. Visszatérő ellenérv az is, hogy a Tobin-adó bevezetése után is valószínűleg találnának a spekulánsok olyan tranzakciós lehetőségeket, amelyekkel kivonnák magukat a rendelkezés hatálya alól.

Az ezredforduló táján több globalizációellenes csoport is felkarolta az elképzelést, azzal érvelve, hogy a befolyó összegből támogatni lehetne a fejlődő országokat. Akkoriban, 2001 szeptemberében a Financial Timesban megjelent cikkében maga az ötletadó is elismerte, hogy az adó egy kalap alá venné a különböző típusú ügyleteket, szűkítené a likviditást, s emiatt erősödne az árfolyammozgások hatása. Lát lehetőséget azonban arra, hogy az adót ne az egyes műveletekre vessék ki, hanem aszerint, ahogyan a traderek nettó pozíciója egy bizonyos idő - például egy hét - alatt változik. Tobin eredeti szándéka nem a harmadik világ támogatása volt, "csupán" a spekulatív tőkemozgások korlátozása.

Visszatérő idea

Azóta a Tobin-adó számos alkalommal előkerült a világpolitikai diskurzusban is. Többek közt már az Európai Parlament is sürgette a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó bevezetését, de a 2010. júniusi csúcson az EU állam- és kormányfői is sürgették a G20-országokat, hogy globális szinten vezessék be. Az USA és Kanada azonban kitartóan ellenzi az ötletet.

Érdekesség, hogy leendő jegybankelnökként, 2001. február 6-án, Járai Zsigmond a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán fölvetette a pénzügyi tranzakciók után fizetendő Tobin-adó bevezetésének lehetőségét. Járai a kifejezést akkor valószínűleg a Ilyen chilei "különszámlás" rendszerre értette, amelyben az országba érkező külföldi tőkét külön számlán kellett kezelni és ha egy éven belül elhagyta az országot, megadóztatták.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

GELI, 2011.06.07 19:24

@megalodon: azért kíváncsi lennék kik azok a barom közgazdászok akik ezt szeretnék...a spekuláns pénz adja a likviditást a tőzsdének... én pl nem támogatom az állítólagos kolléga urak akaratát...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2011.06.07 18:42

Persze persze, csakhogy akkor nem a teljes összeget fogják ide oda utalgatni, hanem etf.-ef,cfd,k,határidős ügyletek formájában fognak vele kereskedni, ahol ugyebár semmilyen utalás -tranzakció nincs is ( illetve a határidő lejártakor egyszer ) , persze a forex bankok meg ezenkivúl áttelepülnek pl svájba vagy akárhová aztán joccakát... szóval ha bevezetik akkor sem látnak belőle egy buznyák adót sem...(csak a normál átutalások után )


mellesleg a cfd.ket pont a hasonló stamp duty miatt találták ki és azóta is nagy népszerüségnek örvend
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html