Az akkori meglepően alacsony -4,8 százalék nagyrészt a kiugróan magas 8 százalékos inflációnak tudható be. Tavaly az árak 6,1 százalékos növekedése mellett még épp meghaladta a reálbérek szintje az azt megelőző évet (0,7 százalék). Ha azzal számolnánk, hogy a reálbérek nem esnének tovább és az egész évre megmaradna a -2,2 százalék az elmúlt három évben így is összesen 6,2 százalékos csökkenést kellene elkönyvelni. Az áfa-emelés azonban az év második felében még tovább ronthatja ezt.
Az első hat hónap eredményeit elsősorban a költségvetési szféra húzta le: a 8,4 százazlékos visszaesést döntően a 13. havi juttatás kifizetési szabályainak változása miatt történt - jegyezte meg a KSH. A versenyszféra legalább 5 fős vállalkozásai ezzel szemben legalább egy minimális 0,4 százazékos reálbér-növekedést könyvelhettek el.
Az alkalmazásban állók száma az első hat hónapban átlagosan a költségvetési szférában az előző év azonos időszakához képest 1,1 százalékkal 731 ezerre bővült, míg a versenyszférában 6,2 százalékos csökkenéssel 1 millió 848 ezerre csökkent. A legfrissebb júniusi adatoknál csak az utóbbi húzta lefelé az átlagot. A versenyszférában dolgozók száma tavaly július óta ugyanis folyamatosan csökken (akkor 1 965 ezer munkavállalót foglalkoztattak szemben a mostani 1 807 ezerrel), míg a költségvetésnél január óta létszámnövekedés tapasztalható (az akkori 707 ezer fő júniusra 768 ezerre duzzadt.)
A nettó keresetek alakulása