Nagy Márton a meghallgatáson hangsúlyozta: egy olyan jegybankban és jegybankért szeretne dolgozni, amely az új, hosszú távon is fenntartható, az egyensúlyt megőrző növekedési modellt támogatja minden eszközével, ehhez elsősorban az elmúlt évek eredményeinek megőrzésére, a lefektetett alapokra történő építkezésre lesz szükség.

Ehhez egyrészt szükséges a hazai bankrendszer átalakításának folytatása annak érdekében, hogy képes legyen a fenntartható növekedést megfelelően támogatni.

Mára nyilvánvalóvá vált, hogy a 2008-2009-es válságot követően a jegybankok szerepe alapvetően megváltozott, csak azok az országok képesek sikeresen kezelni a válság következményeit és támogatni a gazdaság helyreállását, amelyekben a kor kihívásait felismerték és váltottak a korábbi passzív és követő jegybanki felfogásból egy aktív és megelőző jegybanki magatartás irányába.

A válság nemcsak a jegybankok szerepét, de számos alapvető közgazdasági kapcsolatot is átírt, vagy érvénytelenített. Sikeres gazdaságpolitikát csakis az új, még formálódó közgazdasági elképzelésekkel, azok ismeretében lehet folytatni - fogalmazott a jegybanki alelnök-jelölt.

Az MNB 2013-tól lépett át az újító, a megelőző jegybankok csoportjába, és ezt a helyet a jövőben is meg kell tartania - hangsúlyozta Nagy. A jegybanktörvény világosan meghatározza az MNB céljainak hierarchiáját, amit az árstabilitás elsődlegessége, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása és a kormány gazdaságpolitikájának támogatása alkot. Az utóbbi két cél megvalósítása nem veszélyeztetheti az elsődleges célt, azonban az árstabilitás teljesülése esetén a jegybanknak kötelessége, hogy mindent megtegyen a pénzügyi stabilitásért és a fenntartható gazdasági növekedésért.

Az MNB az elmúlt két évben jelentős sikereket ért el az infláció elleni harcban, a fogyasztói árak növekedési üteme történelmi mélypontra süllyedt, az alapfolyamatok arra utalnak, hogy az infláció a következő években sem fogja meghaladni az MNB 3 százalékos inflációs célját. Az árstabilitás elérése lehetővé, sőt kötelezővé tette, hogy az MNB a saját eszköztárával, konvencionális és nem konvencionális módon olyan átalakításokat hajtson végre a magyar gazdaság keretrendszerében, amelyek segítenek a gazdaságot fenntartható növekedési pályára állítani.

Az elmúlt két-három év legjelentősebb eredményének tartom a kamatcsökkentéseket, az MNB növekedési hitelprogramját, az önfinanszírozási programot, valamint az MNB aktív szerepvállalását a devizahitelek kivezetésében - emelte ki Nagy. A 2012-ben megindult kamatcsökkentési ciklus során a jegybanki alapkamat 7 százalékról, a most keddi kamatdöntéssel 1,35 százalékra csökkent, ami az önálló MNB 1924-es megalapítása óta a legalacsonyabb érték. Az alapkamat-csökkentési ciklus 2014 végéig közel másfél százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét, miközben a költségvetés kamatkiadásai összességében mintegy 300 milliárd forinttal csökkentek.

Az nhp nemzetközi összehasonlításban is sikeres, melynek keretében idáig 1500 milliárd forint alacsony kamatozású, kiszámítható feltételekkel rendelkező forinthitelt nyújtottak több mint 20 000 magyar vállalkozásnak. A program stabilizálta a korábban zsugorodó és hitelbefagyással fenyegető vállalati hitelpiacot. A GDP-re gyakorolt hatásokat tekintve a hazai kkv-knak nyújtott olcsó hitelek az elmúlt év végéig csaknem 1 százalékkal növelték a magyar gazdaság kibocsátását. Ez a hatás az idei év végére a 1,5 százalékot is elérheti.

A jegybank önfinanszírozási programja, valamint a devizahitelek kivezetése a pénzügyi rendszer és a hazai szektorok sérülékenységének csökkentésén keresztül járul hozzá a fenntartható gazdasági növekedéshez.

Fontos lépés volt a pénzügyi felügyelet jegybankba történő integrálása 2013-ban, ezzel egy olyan felügyeleti-szabályozó hatóság jött létre, amely gyorsan és hatékonyan tud beavatkozni mikro- és makroszinten egyaránt, amennyiben a pénzügyi rendszer működésében zavar vagy visszaélés tapasztalható - mondta az alelnök-jelölt.

Nagy az MNB ingatlan-vásárlásaival, alapítványaival kapcsolatos kérdésekre is válaszolva kifejtette: a jegybank társadalmi felelősségvállalása az oktatás, a tudományos tevékenység, a pénzügyi ismeretterjesztés és fogyasztóvédelem, a kultúra és a karitatív célú adományozás területére összpontosul. Az MNB közpénzből gazdálkodik, az alapítványai létrehozatalával, az értéktár programjával és ingatlanvásárlásaival nemzeti célokat szolgáló közvagyont teremt. Az MNB az általa létrehozott alapítványok útján vezető szerepet kíván betölteni a közgazdasági és pénzügyi szakemberképzés megújításában.

Rogán Antal, a bizottság fideszes elnöke a szavazás előtt és azt követően újságíróknak is elmondta: Nagy Márton személyében igen nagy tudású, kiváló, alaposan felkészült szakembert jelölt a miniszterelnök az MNB alelnökének, aki csak a jegybankban 13 éves szakmai pályafutással rendelkezik. Örül annak, hogy a jelölt cselekvő jegybankban gondolkodik, hozzátéve, az elmúlt évek is mutatták, ilyen típusú jegybanki vezetésre van szükség.