Túl sokat vár a magyar kormány a közfoglalkoztatástól

Jó eséllyel kötelezettségszegési eljárás lesz Budapesttel szemben a röghöz kötés miatt indított pilot eljárásból − mondta lapunknak Andor László foglalkoztatásért felelős uniós biztos. Bár az elmúlt két évben gyorsult a kiáramlás, a magyarok elvándorlási aránya jóval kisebb, mint a lengyelek, a litvánok vagy a románok körében. A helyzeten a kormányzat elsősorban a munkakörülmények javításával változtathat.
Domokos László, 2013. március 14. csütörtök, 11:57
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

− Bár az Európai Bizottságban (EB) nem az országát képviseli, sokan számon kérik, hogy eléggé kiáll-e a magyar érdekekért. Milyen a viszonya a jelenlegi budapesti kormánnyal, kikérik a véleményét?

− Nem tudok arról, hogy sokan számon kérnének ilyesmit. Köztudott, hogy a biztosok az EU közös politikáit, szempontjait, érdekeit képviselik. Ugyanakkor természetes az, hogy mindenki a saját országának minisztereivel, nagyköveteivel találkozik legtöbbet, a hazája médiájában szerepel leggyakrabban. Ez az én esetemben is így van. A magyar kormány foglalkoztatási és szociális ügyekben illetékes vezetőivel rendszeresen beszélek, találkozom. Czomba Sándorral például csak idén volt már két közös budapesti fellépésünk és áprilisban lesz egy következő. Balog Zoltánt rögtön a miniszteri kinevezése után meglátogattam, és hol személyesen, hol telefonon beszélünk, amikor szükséges. Az azonban tény, hogy az uniós források felhasználását illetően a politikai szintű kapcsolattartás nehezebb lett, mióta Fellegi Tamás távozott.

Gyorsan átment az ifjúsági garancia

− Uniós biztosként az ötéves megbízásából három már eltelt. Mit tart az eddigi legnagyobb sikerének és kudarcának?

− Az egyik legfontosabb siker a legutóbbi: az összes tagország elfogadta az ifjúsági garancia koncepcióját, és született hozzá egy új, 6 milliárd eurós pénzügyi eszköz is a hosszú távú költségvetésben. Ma az EU legsúlyosabb problémája a munkanélküliség és különösen súlyos a pályakezdők helyzete (a tagországok mintegy kétharmadában). Az eurózóna válságának komoly szerepe volt abban, hogy a probléma ilyen mértékben elfajult, de nem lehet tétlenül várni, amíg a valutaválság megoldódik és egyszer majd fellendül a gazdaság. Az ifjúsági garancia elfogadásával olyan strukturális változás mellett kötelezték el magukat a tagországok, ami hosszú távú javulást eredményezhet. A bizottsági javaslattól a tanácsi határozatig kevesebb mint három hónap telt el. Barrosótól Van Rompuyon át az Európai Parlamentig mindenki beállt kezdeményezésünk mögé − ilyen ritkán fordul elő.


Reuters

Ha példát kell mondanom olyasmire, ami egyelőre még nem sikerként könyvelhető el, az a munkaidő-irányelv felülvizsgálata. Az uniós jog kötelezi az EB-t, hogy bizonyos javaslatokról konzultáljon az EU-szintű munkáltatói és munkavállalói tömörülésekkel. Ez is történt, és a szociális partnerek úgy döntöttek, maguk tárgyalnak az uniós irányelvről. Két év után azt a választ kaptuk, hogy nem született kompromisszum. A bizottság most mérlegeli, mit a legcélszerűbb tenni a következő másfél-két évben.

− Mikor lesznek láthatóak a finn, svéd és osztrák példákra építő ifjúsági garancia az első eredményei?

− Azon országokban, ahol jobb a helyzet, nyilván hamarabb lesznek látható eredmények − ilyen például Luxemburg vagy Észtország. Viszont éppen azért kapott az ügy egy hatmilliárd eurós külön keretet, hogy a legnehezebb helyzetben levő régiókon célzottan segíteni lehessen. Ez az eszköz csak januártól érhető el, de sok országnak még a kifutó időszakból is rendelkezésre áll forrás az Európai Szociális Alap (ESZA) keretében, így tehát van miből dolgozni. Az előkészítő munka már a tavasszal indul, ezt módom lesz majd közvetlenül megtekinteni Spanyolországban, Görögországban, Szlovákiában és másutt.

Kötelezettségszegési eljárás lehet a röghöz kötésből

− Hétfőn elfogadta a magyar parlament a felsőoktatásban röghöz kötés néven elhíresült új jogintézmény beemelését az alaptörvénybe. Eközben egy − önhöz tartozó − pilot eljárás zajlik az ügyben Magyarország ellen. Hogyan áll a folyamat, mikor és mi lehet a következménye?

− A pilot eljárás novemberben indult, februárban kaptunk válaszlevelet magyarul, amelynek értékelése nem zárult még le. Elméletileg három irány lehetséges ilyenkor. Az egyik lehetőség, hogy a tagállam olyan érveket hoz, amelyek az EB-t meggyőzik arról, hogy nem szükséges a folyamat folytatása. A második lehetséges irány, ha a tagország Brüsszel érveit figyelembe véve megváltoztatja a jogszabályt. Ebben az esetben a bizottság lezárhatja a folyamatot, ha úgy látja, hogy megnyugtató az új szabályozás. Ellenkező esetben − és ez a harmadik lehetőség − kötelezettségszegési eljárás indulhat. A tavasz folyamán ennek el kell dőlnie. E pillanatban az elsőnek adnék legkisebb esélyt és a harmadiknak a legtöbbet.

− Ha a hallgatói szerződésről bebizonyosodik, hogy uniós jogba ütközik, azt visszamenőleg hogyan lehet orvosolni?

− Egyszerűen figyelmen kívül kell majd hagyni azokat a kitételeket, amelyek az uniós jogba ütköznek. Ez nem orvosol visszamenőleg olyan eseteket, amikor valakit a hallgatói szerződés tartalma elriaszt a hazai továbbtanulástól, és például inkább külföldre megy tanulni. De azoknak, akik tíz évvel a végzés után − tehát például 2026-ban vagy 2028-ban − a visszatérés vagy visszafizetés dilemmájával szembesülnének, ez megnyugtató lehet.

Egyelőre kevés magyar vándorolt el

− Évről évre intenzívebb a munkaerő mozgása az EU-n belül. Magyarországról az utóbbi években egyre többen mennek tartósan, éven túl munkát vállalni külföldre, egyfajta előremenekülésként. A közelmúltban Matolcsy György még nemzetgazdasági miniszterként félmillió fős, nyilvánvalóan túlzott becslést adott erre a tömegre. Ha a kutatók által elfogadott 180-200 ezer fős létszámot fogadjuk is el, ez hatalmas embertömeg. Mit kellene ahhoz a magyar gazdaságpolitikának tenni, hogy a többség idővel visszatérjen a magyarországi munkaerőpiacra?

− A többségnek vagy a kisebbségnek a saját egyéni döntése kell hogy legyen, visszatér-e, s ha igen, mikor. Magyarországról az elmúlt két évben − a 2011-es német és osztrák piacnyitással is összefüggésben − a korábbinál nagyobb arányú volt a kiáramlás, de a magyarok ezzel még messze nincsenek az élmezőnyben. Sokkal kisebb az elvándorlási arány, mint a lengyelek vagy a litvánok körében, nem is beszélve a román állampolgárokról. Az unió arról is szól, hogy hosszabb-rövidebb időre sokan élnek a külföldi tanulás és munkavégzés lehetőségével, majd sokan visszajönnek, és megint mások elhelyezkednek vagy próbálnak szerencsét Németországban, Belgiumban vagy másutt.

Ha a kormányzat vagy a vállalkozói szféra úgy érzi, hogy egyes szakmákban, ágazatokban ez a mobilitás zavarokhoz vezet, úgy elsősorban a munkakörülmények javításával kell dolgozókat ide- vagy visszacsábítania. Ehhez például a képzési lehetőségek nagyban hozzá tudnak járulni, amelynek finanszírozását nemcsak a hazai adófizetők biztosítják, hanem az uniós források is: leginkább az ESZA. Emellett az ifjúsági garancia bevezetése is segíthet abban, hogy a fiatalok itthon találjanak munkát, itthon szerezzenek munkatapasztalatot, a hazai környezetben találják meg a számításukat.

− Gazdasági válság idején a közfoglalkoztatásnak komoly szerepe lehet a munkaerőpiac átmeneti kiegyensúlyozásában. Miközben sok uniós államban futnak közfoglalkoztatási programok, a magyarországi mindegyiknél nagyobb arányú (idén várhatóan mintegy 300 ezer embernek adnak átmeneti, átlagosan öthavi munkát). Bár a magyar kormány képviselői többször hangsúlyozták, hogy az effajta foglalkoztatás célja átmeneti munkalehetőség biztosítása a munkaerőpiacról kiszorult munkavállalóknak addig, amíg visszailleszkednek, ez egyelőre nem valósul meg. Mit kellene máshogy csinálni?

− Egész biztos, hogy a program mérete eltúlzott, és a hozzá fűzött várakozásokról is ugyanez mondható. Három dolgot mindenképpen kiemelnék. Egyrészt egy beruházásbarát környezet biztosan jobban segítené, hogy a kkv-szektor maga támasszon nagyobb keresletet a munkaerő iránt. Másrészt erősítendő a programokban a tényleges képzési elem és általában a foglalkoztathatóság javítása, ami a hosszú távú megoldás kulcsa. Harmadrészt az sem mellékes szempont, hogy egy hosszabb, az európai átlagnak megfelelő időtartamú munkanélküli-segély többeknek adna időt és esélyt ahhoz, hogy maguk találjanak munkát a munkaerőpiacon.

Nem lesz könnyű kikerülni az edp-ből

− Az Orbán-kormány a jelek szerint mindent bevet annak érdekében, hogy az ország 2004 után végre kikerüljön a túlzottdeficit-eljárásból (edp) és megkezdhesse választási költekezését. Ön hogyan látja a magyar esélyeket?

− Az EB februári előrejelzése fényében ezt nehéz megítélni. Mindenképpen jó volna, ha ez a tényleg hosszú eljárás végre lezárulna. A bizottság ehhez az elmúlt években igen sok segítséget adott Magyarországnak; ösztönzéssel és útmutatással. A külső körülmények azonban továbbra sem túl jók, ez nyilván hatással van a hazai folyamatokra, illetve azok megítélésére is.

− Brüsszeli szemmel mi változhat Varga Mihály nemzetgazdasági miniszteri kinevezésével?

− Az uniós szabályok, így például a stabilitási és növekedési paktum iránti elkötelezettségnek függetlennek kell lennie a vezetők személyétől. Ezen túlmenően minden olyan nyilatkozat üdvözlendő, ami nagyobb fokú kiszámíthatóságról szól.

− Közgazdászként mit gondol arról, hogy a magyar unortodox gazdaságpolitika atyja, Matolcsy György jegybankelnökként folytatja? Miniszterként sok kockázatot és akár uniós konfliktusokat is felvállalt, ez azonban nem számít jó ajánlólevélnek a monetáris politika világába...

− Az EB az új vezetéssel is jó együttműködésre törekszik, a jegybank és a minisztérium esetében egyaránt.

Okulhatunk a New Dealből is

− A napokban Budapesten és Brüsszelben is tartott előadást a New Dealről. A 80 éve kezdődött amerikai válságkezelés milyen üzeneteket hordozhat az EU, illetve Magyarország számára?

− Közös vonás a két válságban, hogy az önszabályozó pénzügyi rendszerbe vetett hit mindkét esetben hozzájárult a válság kialakulásához, és a pénzügyi szabályozás a válságkezelés egyik legfontosabb területe lett. A megoldást mindkét esetben a félkész föderatív kormányzati struktúrák megerősítésében kellett keresni. Ez most dilemmát jelent azoknak, akik kívül vannak az eurózónán, így Magyarországnak is. A rendszer újjáépítése azonban nemcsak a holnapról meg a holnaputánról szól, hanem a távolabbi jövőről is. Fontos szempont, hogy az átfogóbb gazdasági kormányzás kialakítása során ne épüljön fal az eurót már használó, illetve a zónán kívüli országok között. Magyarországnak is fontos tehát, hogy ne csak szemlélője, hanem résztvevője legyen ennek a folyamatnak.

− Ön januárban részt vett a davosi világgazdasági fórumon. Hogyan látja, "átment az üzenet" és ma már az üzleti világ is belátja, sürgős cselekvésre van szükség annak érdekében, hogy a magas munkanélküliséget elszenvedő fiatalok ne váljanak egy elveszett generációvá?

− Davosból egy francia tévétársaság közvetítette azt a panelvitát, amelyben részt vettem, és azt hiszem, az üzenetek célhoz értek. De nemcsak az üzleti világgal lehetett ott találkozni, hanem például a svéd vagy az ír miniszterelnökkel is tudtam szót váltani az ifjúsági garancia fontosságáról. Jól látható volt azonban az is, hogy a jobb helyzetben levő országok üzleti köreiből sokan igen távol vannak ezektől a gondoktól, sokaknak egyáltalán nincs fogalmuk a dél-európai szociális válság méretéről és jellegéről. Főleg ezzel magyarázható, hogy sokan kételkednek a radikális intézkedések szükségességében és célszerűségében. Megint mások azt mondják: fontosabb az, hogy legyen végre növekedés a megszorítás helyett. Ezzel én egyetértek, de önmagában ez nem elegendő és nem helyettesítheti az iskola és a munkaerőpiac összekötését célzó reformokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

juliann, 2013.03.14 17:45

@tarTosPista:
arTosPista, 2013. március 14., csütörtök 16:16
Jelentős kiadáscsökkentés lenne a munkaügyi központok megszüntetése.

Válasz ::: Nem megszüntetni !!! A feladatkörét módosítani !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2013.03.14 16:23

Államadósság-ráta:
2010 eleje: 80,2%
2013 március: 80,4%

S közben elment 3.000 mrd mnyp-pénz... A GDP 12%-a. Hova lett?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tarTosPista, 2013.03.14 16:16

Röghöz kötésről ne beszéljünk Unión belül.
A másik, hogy itt is dolgoznak külföldről érkezők, akik kint tanultak.
A sok itt dolgozó erdélyi például román pénzen tanult.
A munkáról:
Jelentős kiadáscsökkentés lenne a munkaügyi központok megszüntetése. Szerintem már nincs rá szükség, mivel munkahelyet ők se tudnak kínálni, állást pedig magától is keres, aki dolgozni akar.
Az néhány fő, akinek segély jár, azokat az okmányirodák, vagy az önkormányzatok is tudnák regisztrálni.
Így havonta jelentős összeget megspórolna a kormány a fizetésekkel, az infrastruktúra üzemeltetésével, és az épület fenntartásával.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Trambulin, 2013.03.14 15:51

@szkiita: És most miért nem tud? Most miért csökkent? Miért van rosszabb helyzetben a magyar gazdaság mint a kormányváltáskor? Mert rosszabb állapotban van, ez tény.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

szkiita, 2013.03.14 14:12

@ezusthaju: a 8 év kormányzás eladósítással tudott csak növekedni...35 milliárd dollár kontra 120 milliárd ...8 év alatt ,miért nem tudott növekedni úgy ,hogy az adósság csak mondjuk 50 milliárd dollár lett volna 2010 -ben?..úgy OK-é lett volna..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html