Újabb megszólalók a minimálbér ügyében

A minimálbérről nem a kormány dönt, annak összegéről a munkáltatók és munkavállalók érdekegyeztető fórumán születik majd döntés várhatóan az év utolsó hónapjaiban - közölte a Miniszterelnökség Sajtóirodája.
MTI, 2015. június 25. csütörtök, 20:47
Fotó: Napi.hu

Az MTI azzal kapcsolatban kereste meg a sajtóirodát, hogy Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki szavaira reagálva a Magyar Szakszervezeti Szövetség azt tudatta: készen áll a jövő évi bértárgyalások megkezdésére, de úgy véli, hogy a Lázár János által javasolt 5,5 százalékos minimálbér-emelés legfeljebb kiindulási alap lehet a tárgyalásokon, ennél a szakszervezet magasabb, 9 százalékos emelést szeretne elérni.

A Miniszterelnökség szerint a csütörtöki sajtótájékoztatón félreérthetően hangzott el a minimálbér mértékéről szóló információ, hiszen erről a kérdésről nem a kormány, hanem a munkavállalók és a munkaadók egyeztetései során születik döntés.

A Miniszterelnökség ugyanakkor nem zárja ki, hogy 2016-ban akár 5,5 százalékos is lehet a minimálbér összegének növekedése, hiszen: a magyar gazdaság mutatói kiválóak és az MNB legfrissebb inflációs jelentése is alátámaszthatja ezt a várakozást - hangsúlyozták, megismételve ugyanakkor, hogy a jövő évi minimálbérről a munkáltatók és munkavállalók egyeztető fóruma dönt az év végén.

VOSZ: korai a jövő évi minimálbérről beszélni

Elhamarkodottnak tartja a jövő évi minimálbér emelésének várható, 5,5 százalékos mértékéről szóló bejelentést Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

A bértárgyalásokat a szakszervezetekkel, illetve a kormányzat munkaügyi szakembereivel szokták lefolytatni és nem a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel. Nem szerencsés, hogy egy alkufolyamatban, amely még meg sem indult, bemondják a végeredményt - fogalmazott Dávid. A munkabéreket az üzleti szférában a vállalkozók fizetik meg, ebben a szférában a kormány nem munkaadó.

Ha elfogadott jövő évi adótörvény és elfogadott költségvetés van, akkor sem a kormány, hanem a munkaadók és a versenyszféra szakszervezeteinek jogosítványa a minimálbérről való megállapodás. Az 5,5 százalékos mérték idő előtti és megfontolatlan bemondása rontja a tárgyalók pozícióját, szűkíti a felek mozgásterét. A VOSZ főtitkára kiemelte: a minimálbérről általában novemberben vagy decemberben szoktak megállapodni. Év végéig változhatnak a gazdasági feltételek, akkor jobban látni a lehetőségeket, ezért túl korainak tartana egy esetleges nyári tárgyalást.

Bár a kormány megállapíthatja egyedül is a minimálbért, de nem szokta megtenni. A kormánynak is érdeke, hogy három fél együtt mondja ki, mennyi Magyarországon a legkisebb kötelező havi munkabér - tette hozzá a főtitkár.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megfigyelt, 2015.06.26 22:09

@Helianthus: A képzett egészségügyi kivándorlást a színvonalas oktatás megszünését a mindenkori kormányok generálták,egyik kisebb a másik nagyobb mértékben.
Amennyiben a jelenlegi CSÜRHE nem nyúl a 2010-es adórendszerhez és ORBÁN beváltja a nyugdíjra tett 2009 őszi ígéretét akkor évi több mint 1 000 milliárd ft plusz lenne a költségvetésben amiből trendbe lehetne tenni az egészségügyi és az oktatási jövedelmeket.
Üres hazugságokkal nem lehet mindenkit meggyőzni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

juliann, 2015.06.26 07:38

@Helianthus: Ezért lenne jó ha haza jönnének a kint dolgozó magyar melósok, hogy frissítsék a hazai dohos munkahelyi felfogást.

Kérdés:::Mivel szeretnéd MÈG terhelni öket ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.06.26 07:29

@rigolya: És a legszebb: Nincs pénz se az egészségügy, se az oktatás bértömegének fejlesztésére!
2015-ben már el is szakították a minimálbértől a pedagógusfizetést!
Pedig a 2013-as béremelés (amit unorti szívesen emleget) csak 2017-ben fejeződik be...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2015.06.26 07:27

@matyi2010: Pedagógus-minősítési rendszer:

1. Első körben adjunk néhány száz pedagógusnak magasabb bért, mert tanultak egy keveset... majd ők minősítenek hivatalosan. (Megjegyzem, hogy első körben még azt is átengedték legfeljebb a második számítógép előtt, bárhol kitölthető vizsgáján, aki az elsőn elbukott.)

2. Mivel úgysincs sok pedagógus (5-10 éven belül a negyedük nyugdíjba megy!), ezért szinte senkit nem fognak elutasítani. Mivel a nyugdíjba menőket már nem érinti a dolog, sokkal magasabb nyugdíjuk se lesz.

3. Mivel a felsőbb szinteket már feltöltötték, és visszaesni nehéz a ranglétrán, kezd kihalásos alapú lenni a kutatópedagógus és mesterpedagógus cím. (Minden évben a miniszter határozza meg, hogy egyáltalán kit minősítenek... ugye a korrupció és a szubjektivitás ebben a rendszerben el se képzelhető?!)

4. A KLIK alulfinanszírozott folyamatosan!

5. Már NGM és VM is fenntartó nemsokára... Ennyit a közontosításról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2015.06.26 06:57

A béreknél az általános béremelés mellett inkább növelni kellene az indokolt, magasabb teljesítményt elismerő bérkülönbséget.
A külföldön dolgozók közt is érdemes különbséget tenni a 60-70%-ot jelentő mosogatók és a 30-40% szakember, köztük a 10-15%-nyi kifejezetten magasan kvalifikált szakemberek közt.
Alapvetően jónak tartom pl a pedagógusok minősítési rendszerét, persze a gyakorlatban sokat lehet még fejleszteni rajta.
Ehhez hasonlóra lenne szükség más területeken is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html