Újabb szög a korrupt kormányok koporsójába

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön annak a tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.
Szabó Zsuzsanna, 2019. január 17. csütörtök, 13:47
Fotó: Shutterstock

Az Európai Parlament 397 szavazattal, 158 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló tervet csütörtökön, melynek értelmében felfüggeszthetik azoknak a tagállamoknak szánt uniós források kifizetését, amelyek például beavatkoznak a bíróságok munkájába vagy nem foglalkoznak a csalásokkal és a korrupcióval - derül ki az erről szóló közleményből.

Az Európai Bizottság (EB) feladata lesz, hogy egy független szakemberekből álló testület segítségével megállapítsa, hogy léteznek-e "a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok", majd az előfinanszírozás csökkentésétől az uniós támogatás felfüggesztéséig terjedő válaszintézkedéseket javasoljon.

A javaslatot csak az Európai Parlament és az Európai Tanács jóváhagyását követően hajtják majd végre. Az EP és az uniós miniszterek feloldhatják az uniós források blokkolását abban az esetben, ha az Európai Bizottság által beazonosított hiányosságot a tagállam kijavította.

A jogállamiságot pénzügyi szempontból veszélyeztető esetek

Az Európai Bizottság az alábbi esetekben állapíthatja meg, hogy veszélybe került a jogállamiság:

  • az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
  • az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
  • nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
  • a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
  • az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
  • nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.

Kikből áll majd a független testület?

Az Európai Bizottság munkáját egy alkotmányjogászokból és pénzügyi szakértőkből álló, független testület segíti, amelynek egy-egy tagját a nemzeti parlamentek, öt tagját pedig az Európai Parlament delegálja. A testület évente minden tagállamban értékeli a helyzetet, és nyilvánosan hozzáférhetően közzéteszi megállapításainak összegzését.

Az EB a hiányosságok mértékétől és a költségvetés végrehajtási eljárásától függően egy vagy több intézkedést javasolhat, egyebek mellett például:

  • a kifizetési kötelezettségvállalások felfüggesztését;
  • a kifizetési határidők felfüggesztését;
  • az előfinanszírozás csökkentését, és
  • a kifizetések felfüggesztését.

Egyetlen tagállam nem vétózhat

Az adott tagállam kormányának a döntés ellenére folytatnia kell az adott uniós program végrehajtását és ki kell fizetnie a végső kedvezményezetteket, például kutatókat vagy civil szervezeteket. Az EB segíteni fog abban, hogy a kedvezményezettek megkapják az általuk elnyert pénzeket - olvasható az EP közleményében.

A javaslat értelmében az Európai Bizottság a lépések által érintett összeg költségvetési tartalékba vételére is javaslatot tesz. Amennyiben az EP a leadott szavazatok többségével, vagy az Európai Tanács minősített többséggel (tehát egyetlen tagállam önmagában nem vétózhat) el nem veti vagy nem módosítja a bizottsági döntést, az négy héten belül életbe lép. Amennyiben a bizottság megállapítja a hiányosság kijavítását, a forrásokat ugyanezen eljárással felszabadítják.

A mechanizmus legfontosabb eleme a végső kedvezményezettek védelme: a parlamenti változtatások az eredeti bizottsági javaslathoz képest megerősítik azt. A döntéshozatali folyamatba az Európai Parlamentet is bevettük, így bármely intézkedés nagyobb demokratikus felhatalmazással történik majd

- mondta a finn néppárti Petri Sarvamaa, a költségvetés-ellenőrzési bizottság jelentéstevője.

Mi jön most?

Most a képviselők tárgyalásokat kezdenek a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanáccsal a jogszabálytervezet végső szövegéről. A Tanács még nem fogadta el álláspontját az Európai Bizottság által előterjesztett javaslattal kapcsolatban.

Deutsch: úgy sem megy át!
Az Európai Parlamentben megszavazott javaslatot várhatóan nem fogja elfogadni a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács, hiszen a Tanács Jogi Szolgálata az előterjesztést jogilag teljesen megalapozatlannak minősítette - előlegezte meg a jelentés sorsát Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő. Deutsch a döntést követően kiadott közleményében kijelentette: Magyarország kormánya minden körülmények között meg fogja akadályozni, hogy bármilyen uniós fejlesztési forrást jogszerűtlenül elvegyenek a magyar polgároktól.

Megháromszoroznák az uniós érdekeket védő civilek támogatását

Az EP plenáris ülésén a képviselők 426 igen,152 nem és 45 tartózkodás mellett támogatták azt az állampolgári jogi szakbizottsági javaslatot is, amely megháromszorozza az új, Jogok és értékek programra 2021 és 2027 között rendelkezésre álló forrást, melynek értelmében az EP 1,834 milliárd euróra emelné a programra elkülönített összeget, szemben az Európai Bizottság 642 millió eurós javaslatával - derül ki az EP erről szóló közleményéből.

A program átfogó célja, hogy védje és előmozdítsa az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogokat és értékeket. A helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek támogatása révén ösztönzi az egyenlőséget és a polgárok részvételét a demokratikus folyamatokban, és fellép a hátrányos megkülönböztetés és az erőszak ellen.

Az EP közleménye szerint a képviselők állásfoglalásukban a célok közül külön kiemelték a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását, mivel ezek az alapjogok védelmének, a tagállamok egymás közötti bizalmának, és az európaiak unió iránti bizalmának előfeltételei.

Figyelemfelkeltő kampányt is szeretnének

Az unió kasszájából finanszírozott tevékenységek kapcsán az Európai Parlament javasolja, hogy induljon figyelemfelkeltő információs kampány az európai alapértékekről, és az uniós tagságból eredeztethető jogokról és kötelességekről.

A képviselők emellett többek között a testvérvárosi projekteket, az emberi jogi aktivistákat, a közérdekű bejelentőket, a gyűlöletbeszéd és a félreinformálás ellen hozott szabályokat, és az erőszak áldozatainak védelmét is támogatnák.

Gyorsított segítség a jogállamiság védelmében

Az EP közleménye szerint a képviselők egyetértettek abban is, hogy kivételes esetekben, ha egy tagállamban hirtelen súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárás keretében támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek elősegítenék és támogatnák az országban a demokratikus párbeszédet.

Az Európai Bizottság (EB) a tagállam és az bizottság által közösen irányított projektek finanszírozását szintén átirányíthatja a Jogok és értékek programba abban az esetben, ha a tagállam ellen aktiválták az uniós jogállamiságot megerősítő keretet, vagy ha a tagállam ellen az EB, az EP, vagy a tagállamok harmada elindította a 7. cikk szerinti eljárást.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Nyugatos_szolasszabadsag, 2019.01.18 13:43

"független szakértők csoportja"

Nna tudjátok kitől lenne független az a szakértő csoport..... a néptől és az általuk választott vezetőktől.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2019.01.17 18:42

Az EP újabb fegyelmező eszközt akar bevezetni a IV. Birodalom gyarmatainak megrendszabályozására!

Szerencse, hogy - most még - nem ők döntenek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lomb, 2019.01.17 18:42

Az EP újabb fegyelmező eszközt akar bevezetni a IV. Birodalom gyarmatainak megrendszabályozására!

Szerencse, hogy - most még - nem ők döntenek!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Józsi1111, 2019.01.17 18:05

@matura: január 17., csütörtök 17:42!
Márpedig ha tetszik, ha nem, minden szabály csak a jövőbeni rablásokra vonatkozik.
Természetesen a régi rablásokat is ki kellene deríteni.
Csakhogy egy országon belül az EU-nak nincs bűnfelderítési hatásköre.
A cikkből is kitetszik, hogy az EU szeretné ha bővülne a hatásköre.
Míg Orbánék az európai nyomozóügyészséget elutasították.
Így a hatalmon lévő rablók továbbra is büntetési kockázat nélkül rabolhatnak meg minket.
Közben a hasukat fogják nevettükben,.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matura, 2019.01.17 17:42

Az EU-nak nem a jövőbeni rablásokat kéne akadályozni, hanem a multbelieket is felderíteni és büntetni, erre kéne mechanizmus, képzeljük el, mi lenne nálunk, ha kidrül pl. rablás és akkor dolgoznának ki rendszabályokat, ami a jövőbeni rablásokat büntetné, minden rabló a hasát fogná nevetéstől.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html