Uniós forráselvonással büntetnék a notórius hiánytúllépőket

Uniós támogatások megvonása is szerepel azon a listán, amelyet az Európai Bizottság javasol az államháztartási konszolidációval nem kielégítő módon haladó euróövezeti országok szankcionálására.
NAPI, 2010. június 30. szerda, 15:40

Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete szerdán ismertette egy szigorúbb költségvetési és makrogazdasági felügyeletre vonatkozó elképzeléseit, amelytől azt várja, hogy javul a költségvetési fegyelem a tagországokban, és gazdaságaik ellenállóbbak, felkészültebbek lesznek, ha újabb gazdasági válság fenyegetne.

José Manuel Durao Barroso, a testület elnöke a témáról kiadott közleményben hangoztatta, hogy bár az unió számos eszközzel rendelkezik a gazdasági együttműködés javítására, a mostani válság megmutatta, hogy egyrészt ezeket nem használja ki teljesen, másrészt továbbiakra van szükség, hogy a rendszer problémamentesen működjön.

Az új eszközök között szerepel a nemzeti költségvetések előzetes egyeztetése is, a tartós hiánnyal küzdők számára pedig szankcióként egy kamattal is terhelt letét bevezetése. Az uniós forrásoktól (kohéziós vagy mezőgazdasági támogatásoktól) akkor eshetne el egy euróövezeti állam, ha hiányát az EU többszöri "ajánlása" ellenére sem szorítaná a megadott szint alá.


A végrehajtó testület azt is fontosnak tartja, hogy az uniós tagországok egyszerre nyújtsák be pénzügyi stabilitási, illetve konvergencia programjaikat, valamint a szerkezeti reformokat is tartalmazó nemzeti programjaikat. Ezek - az előzetes költségvetési egyeztetéssel együtt - lennének hivatottak garantálni, hogy a nemzeti fejlesztési törekvések egy irányban haladnak az uniós közös célkitűzések teljesítésével.

Olli Rehn pénzügyi biztos sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az EU-nak fokozottabb gazdaság koordinációra van szüksége, de nagyobb szigorra is a szabályok alkalmazásában, hogy a jövőben elejét vegye a kisiklásoknak és visszaszerezze a bizalmat.

A bizottsági javaslatot - amely várhatóan csak ősszel, más uniós intézményekkel folytatott előzetes konzultációk után válik hivatalossá - az EU-tagországoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagyniuk. Elsőként a tervek szerint a pénzügyminiszterek tanácsa vitatja majd meg július közepén.


Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos Brüsszelben újságíróknak hangsúlyozta a Bloomberg szerint, hogy az EU a nagyobb szigorral nem az uniós nemzetgazdaságok versenyképességét akarja csökkenteni. A cél az, hogy a túlzott egyensúlytalanságokkal kapcsolatban megfogalmazott ajánlásokat az országok tartsák tiszteletben. Senki sem akarja gyengíteni az országok exportteljesítményét - tette hozzá a biztos.

HOZZÁSZÓLÁSOK