A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy a szabályozási kudarcokból eredő rejtett gazdaságot nem lehet egyedi kormányzati intézkedésekkel visszaszorítani. Az adórendszer elszigetelt - csak az adómértéket vagy alapokat - érintő változásai, az adóadminisztráció szigorítása, az adórendszer egyszerűsítése önmagában nem hozhat eredményt a rejtett gazdaság csökkentésének.

Csak átgondolt komplex intézkedéscsomagtól remélhető, hogy érdemben növeljék a rejtett gazdaságban való foglakoztatás „költségeit", a rendszer toldozgatása, speciális csoportokra kitalált új adózási formák bevezetése elkerülhetetlenül újabb szabályozási (kormányzati) kudarcokhoz vezet, hisz ilyenkor azonnal megjelennek a kivételek, kedvezmények mentességek, amely maga az adórendszer kudarca.

Sajnos nincs jó helyzetben az kormány, amely épp most szeretné jelentősen csökkenteni a rejtett gazdaság mértékét, ugyanis a szabályozási környezet javulása a romló gazdasági környezetben kevés eredményt hozhat. A válság miatt romló üzleti klíma miatt kicsi a valószínűsége, hogy az adóadminisztráció szigorítása önmagában képes lenne megakadályozni, hogy a rejtett gazdaság súlya a következő években ne emelkedjen. Az adótudatosságot közvetlen hatásokkal lehet növelni - az adózáshoz közvetlenül nem kapcsolódó „kormányzati" szolgáltatások (közlekedés, egészségügy) színvonalának növelése, a megfelelő szolgáltatás növelheti az adótudatosságot.

Az eva (egyszerűsített vállalkozói adó) bevezetése nem hozott egyértelmű eredményt - mondta Semjén András kötet társszerkesztője, az MTA közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa. Ugyan csökkent az evát választó vállalatok részvétele a rejtett gazdaságban , ugyanakkor a tovagyűrűző hatásaként növelheti a számla nélküli vásárlásokat és a be nem jelentett munkát. Az alkalmi munkavállóli könyv a illegális foglalkoztatás, a rejtett gazdaság melegágya - ezt interjús vizsgálatok is bizonyították a kutatók számára.

Az adócsalás két terepe az áfacsalás, illetve illegális foglalkoztatás. A nagy cégek esetében 1996-2007 között csökkent a számla nélküli vásárlások jelentősége, ám szolgáltatási szektorban még mindig magas ennek a súlya. A nagyvállalati körben a külföldi cégek megjelenése a magyar gazdaságban hozta magával a gazdaság fehéredését. A lakossági fogyasztásban viszont egyes szegmensekben - autószerelés- a számla nélküli vásárlások aránya eléri a hatvan százalékot a háztartási felmérések szerint. Jellemzően a fővárosban gyakoribb a számla nélküli vásárlások, és a vidékiek adótudatosabbak is. Míg a fővárosban csak a válaszadók negyven százaléka tartotta az adócsalást erkölcstelennek, addig a vidéki válaszadók hetven százaléka vélekedett így.

A be nem jelentet foglalkoztatás mintegy 1450 milliárd forintot tehet ki, ami a GDP hét százaléka. A 18-64 éves korú lakosság az utóbbi két évben kapott számlára, illetve zsebbe „fizetést". A magas iskolai végzettségűek inkább számlára, míg az alacsonyabb végzettségűek szimplán zsebbe kapják feketejövedelmüket. Az a munkavállaló aki volt már munkanélküli a tapasztalatok szerint nagyobb valószínűséggel fogadja el a szürke vagy feketefoglalkoztatást - vagyis rejtett gazdaság ezen szintje szegénységgel is összefügg - mondta Tóth István János a kötet társszerkesztője, az MTA Közgazdasági Intézetének munkatársa.