Olaszországot és Írországot erősebb ösztönzők hajtják abba az irányba, hogy feladja a közös európai valutát, mint Görögországot vagy a sokak által emlegetett Németországot - állítja a Bank of America Merrill Lync két devizapiaci szakértője a Bloomberg tudósítása szerint. A költség-haszon elemzésen és játékelméleti számításokon alapuló teória szerint a lényeg az, hogy az eddigi elméletek figyelmen kívül hagyták egy vagy több ország önkéntes kilépésének lehetőségét az eurózónából.

A két szakember olyan megállapításokra jutott, amelyeket azok is érdekesnek találhatnak, akik nem értenek velük egyet. Olaszország, az övezet harmadik legnagyobb gazdasága jóval nagyobb eséllyel tudná rendezett körülmények között - tehát viszonylag elfogadható áldozatok árán - visszavenni nemzeti valutáját, mint Görögország. Cserébe javulna versenyképessége, erősödne gazdasági növekedése és kiegyensúlyozottabbá válna kereskedelmi forgalma, tőkeegyenlege és költségvetése.

Kapcsolódó

A németek ráfáznának

Sok cikk jelent meg arról, hogy a németek milyen jól járnának azzal, ha megszabadulnának a gyenge déli szomszédságtól, és milyen könnyen megtehetnék ezt, ám a BofA elemzői szerint ennek éppen az ellenkezője igaz. Az eurózóna legnagyobb gazdasága nyerné a legkevesebbet a márka visszahozásával: GDP-növekedése lassulna, valószínűleg nőnének hitelfelvételi költségei és romlanának egyensúlyi mutatói. Ausztria, Finnország és Belgium hasonló cipőben jár, mint a németek. A bajban lévő országok közül Spanyolországnak van oka a legkevésbé az euró feladására.

A két stratéga számszerűsíti is eredményeit. Készítettek egy mutatót, amely megmutatja, mennyire rendezetten tudnak kilépni az eurózónából a tagállamok, és hogyan érintené ez gazdasági növekedésüket, kamatterheiket és egyensúlyukat. Írország és Olaszország átlag 3,5 pontot ért el, Görögország 5,3-at, Németország pedig a legmagasabb, 8,5 pontos osztályzatot kapta. Ez esetben a minél kisebb érték jelzi azt, hogy egy országnak jobban megéri az euró feladása.

A megvesztegetés sem segít

Az elemzők játékelméleti kutatása szerint Németország ugyan megpróbálhatná "megvesztegetni" Olaszországot, hogy maradjon az övezetben, s ezzel elkerüljék az azt követő összeomlást, ám ez a képessége korlátozott. Az olaszoknak ugyanis sokkal több okuk van a távozásra, mint a görögöknek, ezért a maradásukért felajánlható kompenzáció túl drágának bizonyulhat Németországnak.

Így aztán Olaszország sokkal vonakodóbban viszonyulna a maradás feltételeinek teljesítésében, mint Görögország. "Ha a megállapításaink helyesnek bizonyulnak, annak már a következő hónapokban negatív hatása lehet a piacokra" - vonják le elemzésük figyelemre méltó végkövetkeztetését a BofA szakértői.