Megerősítette: a kormánynak nincs sem árfolyam-, sem kamatcélja. Önmagában az árfolyamváltozás csak pillanatnyi előnyt tud adni az exportra termelő vállalkozóknak. Ugyanakkor hosszú távon, ha egy gyengébb árfolyam alakul ki, akkor abban kell gondolkodni, hogy a mostani 2-3 ezres kis- és középvállalkozói kör helyett, akik exportálni tudnak, egy jóval nagyobb kör alakulhat ki, akik részben importot tudnak kiváltani, részben meg tudnak jelenni a külső piacokon. Gazdaságfejlesztésben kell gondolkodni - mondta a tárcavezető.

Varga szerint ezt bele kell illeszteni egy iparfejlesztési politikába, közte az uniós források, támogatások elosztásába. Mások ugyanis az ország versenyképességi lehetőségei a gyengébb és az erősebb árfolyamnál.

Míg Olaszországban a líra volt forgalomban, folyamatosan gyengült más devizákhoz képest, mégis stabil volt a gazdaság köszönhetően a széles kis- és középvállalkozói, exportképes rétegnek. Magyarországon a miniszter szerint pont ez a réteg hiányzik. Van egy jól teljesítő multikból álló szegmens, van rengeteg jól teljesítő kis- és közepes cég, de az a köztes rész, amely a nagy és közepes vállalkozók között helyezkedne el, és exportteljesítményt hozna, az még hiányzik. Ezt az vékony réteget kell kiszélesíteni a következő években.

A devizahiteleket firtató kérdésre megismételte: az Alkotmánybíróság döntése igazolta a kormány eddigi lépéseit, hozzátette: arra kell törekedni, hogy hosszú távon ez a rendszerkockázat megszűnjön.

A növekedést illető kérdésre azt mondta: nem jó semmit elhamarkodni, de eljöhet az idő, amikor a kormány is módosít a prognózisán. Arra a kérdésre, hogy a valóságtól elrugaszkodott-e egy 2,5 százalékos, idei gazdasági bővülés, nemmel válaszolt, de hozzátette: új előrejelzésről április-májusban a választások után felálló kormánynak kell döntenie.