Varga: trendváltás volt a magyar államadósság területén

Hitelezés nélkül nem lesz növekedés, ezért a hitel-betét mutató javulása elengedhetetlen a növekedés beindításához és fenntartásához - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán az Állami Számvevőszék Országkockázatok, hosszú távú államháztartási kockázatok című konferenciáján.
MTI, 2013. október 9. szerda, 13:27
Fotó: Napi.hu

Varga Mihály az ÁSZ honlapján olvasható beszámoló szerint elmondta: 2010-ben Magyarország Görögországgal, Írországgal és Portugáliával volt egy kockázati közösségben. "Portugália azóta sem tudott megbirkózni a problémákkal, Írország növekedése nem fenntartható, Görögország története pedig ismert a médiából" - tette hozzá.

A pénzügyi válság nemzetközi következményei között Varga felsorolta az állam és magánszféra adósságának megugrását, a jegybanki alapkamat emelését, az erős társadalmi és politikai bizonytalanságot, az ellenőrizhetetlen gazdasági folyamatok beindulását, a felzárkózási folyamat elakadását. "Magyarország ezeket a problémákat kezelni tudta, ezeket a gondokat el tudta kerülni az elmúlt három évben" - mondta a miniszter.

Trendváltás az államadósságban

Varga szerint óriási eredmény, hogy a konszolidáció mellett Magyarország sikerrel törlesztette devizaadósságát; kedden például a 3 hónapos papírok értékesítésénél a kamatok történelmi mélypontot értek el, amivel a piac visszaigazolja, hogy jó az irány, bár a nemzetközi folyamatok is segítették ezt. Akárcsak az, hogy 40 éve nem volt olyan alacsony az infláció, mint most - fűzte hozzá a miniszter.

Elmondta, fontos eredmény, hogy kilenc év után Magyarország kikerült az európai uniós túlzottdeficit-eljárás alól, a strukturális egyenleg pedig szintén javult. Varga felhívta a figyelmet arra, hogy trendváltás történt a magyar államadósság területén: a külső egyensúly szembetűnően javult.

A Magyar Fejlesztési Bank 100 milliárd forintos hitelt adott a kis- és közepes vállalkozásoknak és történelmi pillanat volt, amikor az Eximbank AAA hitelminősítésű kötvényeket tudott kibocsátani. A cél ugyanakkor természetesen az, hogy a kereskedelmi bankok finanszírozzák a vállalati szektort - emelte ki Varga az ÁSZ cikke szerint.

Hozzáfűzte: a mérlegalkalmazkodás folyamata lassan a végéhez ér, ami a beruházási ráta emelkedésének irányába hat. Szólt arról is, hogy a foglalkoztatás terén van előrelépés, a munkahelyek száma a válság ellenére bővül. "Azon kell dolgozni, hogy a közfoglalkoztatottakból piaci foglalkoztatottak legyenek" - tette hozzá. "Folytatjuk a munkavédelmi akciótervet, ez szerepel a 2014-es költségvetésben" - mondta.

Varga a demográfiai folyamatokkal kapcsolatban elmondta: már voltak és lesznek is még olyan intézkedések, amelyek a negatív gyermekvállalási tendenciák megváltoztatását célozzák.

Nem fenntartható a növekedés

A konferencián előadást tartott Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke is, aki szerint a hagyományos értelemben vett növekedés nem fenntartható. Kifejtette: a mai értelemben vett növekedés véget fog érni, mert megvannak a korlátai. A növekedés vége egy történelmi fordulópont lesz, a magas növekedés erőltetése ugyanis elszakadás a természet törvényeitől, ez pedig alapvető változást igényel a politikákban és a mindennapokban; technikai értelemben és lokálisan ugyanakkor van és lesz is növekedés - hangsúlyozta.

Pálinkás József úgy vélte, a legnagyobb pénzügyi kockázat ma az adósság. 1980 óta a világban az aggregált adósság 500 százalékkal nőtt és minden évben jobban nő az adósság, mint az össztermék. Kérdéses, hogy ki és mikor fogja, illetve tudja ezt az adósságot visszafizetni - vetette fel az MTA elnöke.

Szili Katalin, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a konferencián tartott előadásában úgy vélte: a fejlődés célja nem lehet más, mint egy fenntartható társadalom, amely az ökológiai határokat figyelembe veszi. "A gazdaság nem cél, a gazdaság eszköz a társadalmi-szociális problémák megoldásához annak tudomásul vételével, hogy egy korlátos környezettel kell számolnunk" - mondta, aláhúzva, hogy a növekedés és a fejlődés nem ugyanaz. "Az első ugyanis mennyiségi, a második minőségi kategória. Nem véletlen, hogy nemcsak jólétről beszélünk, hanem a jóllétről is, ami nem sorolja előre az anyagi dimenziókat" - mondta az ÁSZ beszámolója szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Borisz1106, 2013.10.09 14:24

@homeros: Áprilisban? A választások voltak akkor. Az Orbán kormány 2010. május végén vette át a gyeplőt!
Nézz utána!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2013.10.09 14:21

@homeros: A nép feléli? Akkor miért nem fogyaszt többet?

Szociális katasztrófa azért nem lesz, csak a nyugdíjak csökkennek kb. 30%-kal (reálértékben). :((
Persze ezt is lehet "katasztrófaként" értékelni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

homeros, 2013.10.09 14:21

@Borisz1106: ott az ábra... 2010. áprilisában megtörtént a kormányváltás, és Magyarország elindult a leejtőn...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Evander, 2013.10.09 14:21

@Borisz1106: "Vedd úgy, hogy az éves manyup befizetéseket az SZJA-n keresztül (egy kulcs, családi kedv.) visszaadják a népnek. :))"
Viccnek klassz, de ha azt az egy kulcsot beadja az apuka mit örököl a gyermek? Majd megy a néphez kéregetni (koldus lesz) ?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Borisz1106, 2013.10.09 14:18

@homeros: 170 talán 2010. elején lehetett. 2010. júniusában már a 400-at karcolta (igaz csak pár napig).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html