Veszedelmes összefonódás a köz- és a magánszektor között

Kellő szabályozás híján hivatallal való visszaélések, nyerészkedés és illetéktelen befolyásolás táptalaja lehet az, amikor közhivatalnokok magánszektorban vagy üzletemberek a közigazgatásban folytatják karrierjüket – derül ki a Transparency International Magyarország (TI) tanulmányából.
NAPI, 2012. június 21. csütörtök, 13:05

A TI szerint az teljesen természetes, hogy a két szektor között mozgás van, de a nemzetközi korrupcióellenes szervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy kockázatokkal kell számolni Magyarországon ezen a téren. Így például a magas beosztású döntéshozó valamely cégnek kedvezve visszaélhet a ráruházott hatalommal, így alapozva meg jövőbeni állását a cégnél. Vagy éppen egy korábban állami tisztséget betöltő személy, aki időközben már egy gazdasági társaság alkalmazottja lett, korábbi kollégáit próbálhatja meg befolyásolni, hogy aktuális munkáltatója számára kedvező döntést hozzanak, például egy közbeszerzésnél vagy engedélyeztetésnél. Ugyanígy kockázat lehet, amikor egy gazdasági terület szabályozásért vagy felügyeletéért felelős hatóság a korábban általa felügyelt cégektől vesz fel döntéshozókat, tanácsadókat és azok korábbi munkáltatójuk érdekei szerint alakítják a jogi szabályozást.

A tanulmány sorra veszi a "forgóajtó jelenség" okait, a korrupciós kockázatokat, a hazai, külföldi és nemzetközi szabályozásokat, a magyar üzleti környezet sajátosságait és megoldási javaslatokat kínál a közszektor és a magánszektor egyes szereplőinek e terület rendezésére.

Kiszolgáltatott az üzleti szektor a politikának

tanulmány megállapítja, hogy az üzleti szféra politikának való kiszolgáltatottságára, a kiszámíthatatlan jogalkotásra reagálva születik meg az igény a vállalatok részéről, hogy politikában jártas szakembereket alkalmazzanak.

"A forgóajtó jelenséget mindenképpen szabályozni kell, annak érdekében, hogy a közigazgatás ne válhasson egyes magánérdekek kiszolgálójává" - hangsúlyozta Alexa Noémi, a TI ügyvezető igazgatója. Mivel a kormány nemrégiben elfogadott korrupció megelőzési programja ezzel a jelenséggel csak nagyon érintőlegesen foglalkozik, ezért a TI kész a továbbiakban a korrupcióelleni fellépésért felelős Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium munkáját ezen a téren is segíteni és az üzleti szektor szereplőivel a kutatás eredményeit részleteiben is megismertetni.

GVH és az állami vállalatok voltak a legkelendőbbek

A TI - a március-áprilisban felvett, személyes interjúkon alapuló - kutatása nyomán megállapította, hogy az állami szférából a legtöbb szakértőt a versenyhatóságtól és az állami vállalatoktól tudnak elcsábítani a cégek. Ennek egyrészről az az oka, hogy a GVH-nál egy szakmailag felkészült, a többi közigazgatási szervhez képest kimagaslóan magas színvonalon működő szervezetnél olyan szakértői gárda dolgozott, akiknek a tudása a piacon könnyen értékesíthető, másrészt a vállalatok igenis érteni szeretnék, milyen mechanizmusok és szempontok szerint működik a versenyfelügyelet. Tehát alapvetően nem döntést akarnak befolyásolni, hanem az ottani tudást megvásárolni.

Az állami vállalatoknál már sokkal összetettebb a kérdés, mert nagy részükkel üzleti kapcsolatban is állnak (beszállítói vagy megrendelői oldalon) vagy versenytársak a jövendőbeli munkáltatók. Tehát itt az információ, a szaktudás és az üzleti döntés befolyásolásának lehetősége egyaránt meghatározó tényező - áll a tanulmányban.

Lobbiznak, tanácsot adnak az átcsábított köztisztviselők

A megkérdezett szakértőknek egyöntetű véleménye, hogy a közigazgatás eltérő munkafelfogása, az eltérő szemlélet nem kedvez azoknak, akik a forgóajtón átmenve a versenyszférában akarnak elhelyezkedni. Ebből következik az a megállapítás is, hogy az esetek többségében a közigazgatásból elcsábított munkaerő általában nem végez operatív feladatot az adott vállalatnál. Előfordul, hogy vezetői beosztásba kerül, mondjuk egy tanácsadó cégnél, de olyan feladatot bíznak rá, ami inkább "tanácsadói" szerepkört jelent. Tipikusan ilyen beosztás a kormányzati kapcsolatokért felelős vezető vagy egy adott nagyvállalat lobbi tevékenységét ellátó, akár kommunikációs igazgatónak nevezett felsővezető. De általában nem vonják be a vállalat operatív vezetésébe, mert az ahhoz szükséges tapasztalattal nem rendelkezik.

Tipikus az is, hogy az igazgatótanácsba vagy felügyelőbizottságba ajánlanak neki munkát, hiszen ebben az esetben sem vesz részt a cég napi működtetésében. Arra is számos példát említettek a megkérdezettek, hogy vannak nagy állami cégek, ahova parkoló pályára tudják rakni azokat a volt politikusokat, akik őket korábban kedvező pozícióba hozták. Tehát
érdemi munkavégzés nélkül kapnak juttatást korábbi érdemeikért - olvasható a TI tanulmányában.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

obsi, 2012.06.21 17:45

2004-2010-es Trancparency Internationale tanulmányokat olvasnék ugyanezen témakörből.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

brunn, 2012.06.21 17:34

Úgy van, úgy van! Most, vagy soha!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

kozmix, 2012.06.21 13:57

Korrupció, ugyan már, hát most vannak a húsos fazék mellett, ugyan mikor lessz még lehetőségük jó mélyen belemeríteni a sűrüjébe, ha most nem??? Tudják ezt ők pontosan!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html