Komoly hőellátási problémákat és a megújuló energiákat alkalmazó projektek visszaesését várja a szakma a kötelező áramátvétel (kát) megváltoztatása miatt - számolt be az OGH Hírügynökség. A kát körüli bizonytalanságokra hivatkozva már induló biogázprojektek finanszírozását vonta vissza nemrég egy bank, hírügynökség kérdésére több beruházó is megerősítette, a politikai döntéshozók részéről mielőbbi konkrét törvényrendezést várnak, ellenkező esetben megfontolják kivonulásukat Magyarországról. A földgáz alapon kapcsoltan hőt áramot termelő erőművek július elsejétől elesnek a villamos energia árának támogatásától. A tavalyi első félévben a kát 67 százalékát nem alternatív (megújuló) projektek kapták, hanem földgáz alapú termelők. Jogosan vetődik fel a törvény megváltoztatása, a megújuló energiaforrások nagyobb arányú támogatásának szükségessége, a kát megszűnése miatt azonban a hazánkban biogázüzemek létesítését tervező befektetők is elbizonytalanodtak, mivel ebben idén már nem várható a biogázra vonatkozó törvényi környezet érdemi változása.

Kapitány Tibor, a gts4energy GmbH ügyvezetője az OGH Hírügynökségnek elmondta, információik szerint a német, osztrák, cseh mintára változtatnák meg a kát-törvényt. Az ügyvezető szerint ez jó irány, az árképzésnél ugyanis meg kell különböztetni az üzemek nagyságát, hőhasznosítását, alapanyag-felhasználását és a környezetbe illeszkedését. A jelenlegi kát július elsejével való megszűnése miatt azonban a bankok a kormány döntéséig nem vagy csak minimálisan hajlandók a projekteket finanszírozni. Ez idő alatt az elindult vagy folyamatban lévő projektek megállnak, továbbá az engedélyek és támogatások érvényüket vesztik illetve veszthetik - tette hozzá Kapitány. A biogáz- és a biomassza-technológiára azért is fontos odafigyelnünk, mert a szél- illetve napenergia lehetőségeit nem biztos, hogy Magyarország a kellő mértékben ki tudja használni, de a potenciális biogáz illetve biomassza alapanyagok itt is bőségesen termelődnek vagy termelhetők - fogalmazott Varga István, a májusban megrendezendő Renexpo 2011 szakmai konferencia szervezője.

Magyarországon a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén nem elég hatékonyan dolgoznak össze a tárcák, az EU-projektek kiírásaiban kizárja egymást például a híg trágya és a szennyvíziszap kezelése - hangsúlyozta a hírügynökségnek Csillagh Annamária, a Tradistar valamint a Passavant-Roediger Hungária Kft. cégvezetője, aki szerint hazánkban az egyik nagy lehetőség megújuló energiák terén a szennyvíziszap, kommunális hulladékok hasznosítása. A jövőbe mutató irány a cégvezető szerint a monogazdaság, ehhez kellene a magyar gazdáknak törvényi segítséget adni, például a trágya hasznosításában. Szennyvíztisztítással Budapesten évente egyre több iszap keletkezik, ennek megfelelő kezelése azonban még nem megoldott tette hozzá Csillagh.