Az Alkotmánybíróság (Ab) két egyéni panaszbeadványt utasított vissza pár napon belül, mindkettőt formai okokra hivatkozva, érdemi vizsgálat nélkül - írja az  Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és Társaság a Szabadságjogokért közös sajtóközleményében. (A teljes véleményt itt olvashatja.) Az első visszautasítás a köztéri választási plakátokról szóló szabályokat támadó indítvány nyomán született, ami azt kifogásolta, hogy a kereskedelmi plakátokra vonatkozó korlátozásokat rendeleti úton kiterjesztették a választási plakátokra, és ezzel önkényesen bővítették a választási eljárási törvény szerint egyébként meglévő korlátozásokat. A jogvédők szerint ez a kampányolás lehetőségének korlátozása, és szoros összefüggésben áll a polgárok választójogának gyakorlásával. Az Ab szerint azonban ez nem elégséges indok az alkotmányossági felülvizsgálathoz, ezért érdemben nem foglalkozott vele.

A második visszautasított indítvány azzal foglalkozott, hogy a választás napján külföldön tartózkodó választópolgárokat megkülönbözteti a szabályozás, ők levélben nem adhatják le szavazatukat. A panaszt - amihez hasonló még fekszik az Ab előtt - arra hivatkozva utasította vissza a testület, hogy a külföldön tartózkodó panaszos nem érintett. Az Ab abszurd módon azért nem találta a beadványozót a jogsérelemmel érintettnek, mert a kifogásolt törvény kizárja őt a levélben szavazás lehetőségéből. A jogvédők szerint a visszautasítás alapján kérdésessé vált, hogy egyáltalán kikényszeríthető-e még Magyarországon a törvényelőtti egyenlőség elve.

A harmadik múlt heti esetben a Nemzeti Választási Iroda után a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság döntését említi a három szervezet. Míg a jogvédők szerint megalapozottan lehet feltételezni, hogy tömeges visszaélés történt a választópolgárok személyes adataival, a Nemzeti Választási Bizottság mégis úgy találta, hogy az ajánlásokkal való tömeges visszaélésekről szóló beszámolók ellenőrzése nem feladata. Az adatvédelmi hatóság pedig úgy foglalt állást, hogy aránytalanul nagy, a választások megtarthatóságát is veszélyeztető munkaterhet jelentene annak ellenőrzése, hogy volt-e olyan jelölt, aki személyes adatokkal visszaélve szerezte meg az induláshoz szükséges számú ajánlást.

Az említett fórumok döntéseire nem szolgálhatnak magyarázatként a választási eljárás rövid ügyintézési határidői - vélik a jogvédők. A független intézményeknek e szűk egy heti "teljesítménye" alapján a három szervezet azt a következtetést vonta le, hogy gyakorlatilag megszűntek azok az eljárások és jogi mechanizmusok, amelyek alkalmasak az antidemokratikus döntéshozatal jogállamiságnak megfelelő, érdemi korrekciójára. A folyamatban lévő választási eljárással kapcsolatos ügyek elintézetlenül hagyása demonstrálja a szervezetek szerint, hogy ma már a független intézmények inkább szolgálják a kormányzat céljait, mint az alkotmányosságot vagy az alapvető jogok védelmét.