Visszaszólt Lázárnak az energiahatékonysági intézet

Szükség van lakossági energiahatékonysági pályázatokra - hívta fel a figyelmet a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) csütörtöki közleményében, hozzátéve, értetlenül fogadják a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentését, hogy uniós forrásokból nem lesz lakossági energetikai pályázat a 2014-2020-as programozási ciklusban.
MTI, 2015. október 1. csütörtök, 19:43
Fotó: Napi.hu

Lázár János a Portfolio csütörtöki gazdasági konferenciáján beszélt arról, hogy lakossági energia-korszerűsítési program uniós pénzből nem lesz, csak állami intézményi program, hogy az állam dologi kiadásai csökkenjenek. A lakosságnak részben a rezsicsökkentéssel, részben banki eszközökkel nyílik majd lehetősége energia-korszerűsítésre.

A MEHI Nonprofit Kft. közleménye szerint energiahatékonysági beruházásokra a Brüsszel által elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi forrás van elkülönítve, ebben szerepelnek a lakosság, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek. A kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, ezt az összeget három operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) elkülönítették - idézte fel a MEHI.

Ha a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az épületenergetikai stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe. A stratégia ugyanis összesen 49 petajoule-nyi primerenergia fogyasztás-csökkentést irányzott elő 2020-ig, de a középületek energetikai felújításával elérhető csökkentés csak 1,6 petajoule-nyi - hangsúlyozza közleményében az intézet.

A MEHI közölte azt is, hogy a lakossági források megvonása hosszú távon százmilliárdokba kerülne a gazdaságnak. Az intézet által kidolgozott hatékonyság program számításai szerint - amelyet a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is alátámasztott - a támogatott lakossági energiahatékonysági program több tízezer állást hozna létre az építőiparban, és évente akár hetven milliárd forinttal emelné meg a költségvetés adóbevételeit - ismertették.

Érthető törekvése a kormánynak, hogy a lakás- és háztulajdonosokat bevonja a felújítási költségek finanszírozásába, de állami ösztönző programok nélkül nem fog elindulni egy lakossági rezsicsökkentő felújítási hullám - fogalmaznak a közleményben.

A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk több mint negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére. Vásárlóerő-paritáson a gáz és áram együttes költségeit tekintve az EU 28 tagállamának utolsó harmadában van Magyarország - közölte a MEHI.

Az intézet szerint a magyar lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása. A háztartások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós átlag a magyarnál két és félszer magasabb - áll a közleményben.

HOZZÁSZÓLÁSOK