Viszlát, kamatcsökkentési remények!?

Elemzők szerint a vártnál magasabb, 6,7 százalékos október inflációs adat után az MNB e hónapban sem csökkenti az alapkamatot, lazításra csak a jövő év elején kerülhet sor. Van, aki így is novemberi kamatvágást vár.
NAPI Online, 2007. november 13. kedd, 11:02
Fotó:

Az év végéig tovább emelkedő trend várható, mivel egyrészt az élelmiszerek további drágulása valószínű, elsősorban a feldolgozott cikkek esetében, valamint a benzinárak is erőteljesen nőttek - kommentálja a KSH jelentését a Takarékbank elemzője. Suppan Gergely így november-decemberre 6,9 százalékos inflációra számít, az év egészében pedig 7,9 százalékos átlagos ütem teljesülhet.

Január-februárban viszont - a bázishatások miatt - újra meredekebben csökkenhet az infláció, azonban ezt a kedvező hatást ellensúlyozzák a háztartási energiatarifák és hatóságiár-emelések, ráadásul a mezőgazdasági drágulás késleltetve megjelenhet az alkoholtermékek áraiban is. További jelentős kockázati tényezőt jelent az olajár és a forintárfolyam alakulása. Mindezzel együtt a Takarékbank 2008 decemberére 4,5, az év egészére átlagosan 5,4 százalékos inflációra számít. Miután az MKB elemzői voltak azok, akik az elemzői konszenzusban a legoptimistább előrejelzést adták, a bank szakértője szomorúságának adott hangot. Kondrát Zsolt szerint a prognózis és a tényadat között nagy eltérésért három tényezőt tesznek felelőssé az MKB elemzői. Egyrészt az élelmiszerárak és az üzemanyag-gyógyszer kombó megugrását, továbbá a nem tartós fogyasztási cikkek árának emelkedését kárhoztatják az eltérésért.Kondrát nagyobb problémának látja, hogy a nem várt eredmények mind tartós hatással bírnak, így azok beépülnek a bázisba, vagyis a 2008-as inflációt mindenképpen negatív irányba befolyásolják, ugyanakkor még nem tudni, hogy milyen hatással lesznek a 2009-es év pénzromlására.

A Takarékbank elemzője hozzáteszi: monetáris politikai szempontjából legfontosabb tényező az inflációs várakozások lehorgonyzása, ami erős kihívást jelenthet, tekintve, hogy a lakosság a mindennapokban az élelmiszerárakkal szembesül, ami magasabban tarthatja a várakozásokat. A bértárgyalások követése szintén kiemelt jelentőségű, hiszen jelentős másodlagos inflációs nyomást okozhat. Így a jelenlegi folyamatokat figyelembe véve a kamatcsökkentések folytatását februárig indokolt lenne elhalasztani - véli Suppan. A piaci környezet szintén negatívan befolyásolhatja a kamatdöntést, mivel a legutóbbi kamattartás indoklásánál is felmerült, hogy további kamatcsökkentésre csak a piaci feltételek javulása esetén lehet számítani - hangsúlyozza az elemző.

A két hét múlva esedékes jegybanki kamatdöntő üléstől Kondrát szintén a csökkentés elhalasztását várja. Vágásra szerinte leghamarabb a jövő év elején kerülhet sor, bár még van egy kis remény egy korábbi lépésre. Ha ugyanis a nemzetközi gazdasági környezet pozitív fordulatot vesz, valamint az új inflációs várakozás 3 százalékot nem haladja meg, akkor lehetséges a monetáris enyhítés.

Másként vélekedik az Unicredit szakértője. Tóth Gyula a Reutersnek nyilatkozva kijelentette, hogy az alap inflációs adat ugyan magasabb lett az MNB előrejelzésében szereplőnél, ám az élelmiszerárak nélkül számított dinamika lassulása nyitva hagyja a lehetőséget akár egy novemberi kamatcsökkentésre is.

HOZZÁSZÓLÁSOK