Vörösiszap-katasztrófa: szégyenben maradhat Magyarország

Még mindig nem készült és jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv a tavaly őszi kolontári vörösiszapömlés után; bár elvileg támogatja, anyagilag nem járul hozzá az állam a térség energianövény-telepítési tájrehabilitációs programjához.
Major András, Leszák Tamás, 2011. május 9. hétfő, 12:25

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Immár a harmadik, állami támogatás nélkül megvalósuló energianövény-telepítési projekt indult el április végén a tavaly őszi vörösiszap-katasztrófa térségében − mondta a Napi Gazdaságnak Gyuricza Csaba, a gödöllői Szent István Egyetem docense, a tájrehabilitációs szakmai konzorcium vezetője. A vörösiszapömléssel sújtott területre három ültetvényt telepítettek: egy korábban létrehozott fél-, valamint egy négyhektáros terület után április végén újabb növényeket, egyebek mellett füzet, nyarat és energianádat ültettek szintén négy hektáron. A konzorcium januárban egy 40-50 hektár nagyságú mintaültetvény létesítését javasolta, azonban a szükséges néhány tíz millió forintos támogatást az állam pénzhiányra hivatkozva elutasította.

Ezek után úgy döntöttek, kisebb, néhány hektáros területen, állami támogatás nélkül valósítják meg a projektet. A négyhektáros ültetvényen 4-5 fajta osztozik, szemben az eredetileg tervezett 12 fajtával, a telepítés költsége hektáronként körülbelül félmillió forint volt. A konzorcium tavaly novemberben alakult, öt hazai felsőoktatási intézmény összefogásával, célja a vörösiszap-katasztrófa okozta szennyeződés eltávolítása, a talaj helyreállítása. A konzorcium tagja a Szent István Egyetem, a Nyugat-magyarországi Egyetem, a Károly Róbert Főiskola, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete. A konzorcium több javaslatot is kidolgozott, ám az összességében közel 1000 hektárt érintő probléma kezelésében részben az államigazgatás lassúsága miatt csak lassan lehett előrehaladni.

A kormány az energetikai célú növénytermesztést engedélyezi a területen, azonban vonatkozó miniszteri rendelet, illetve állami támogatás hiányában, illetve a tulajdoni viszonyok körüli bonyodalmak miatt 1 év elúszott − tette hozzá Gyuricza. A fő problémát azonban a szakember szerint az jelenti, hogy nem készült és tudomása szerint jelenleg sem készül átfogó termőhely-alkalmassági terv az egész területre, márpedig erre a célra elengedhetetlenül rá kellene áldoznia a szükséges néhány tíz millió forintot. Az 1000 hektárból alig néhány van bevetve energianövényekkel jelenleg, ha továbbra sem történik semmi, szégyenszemre a parlagfű fogja fölverni a területet - fogalmazott Gyuricza Csaba.

Az Enagro Kft. fél hektáron lágy szárú energianádat telepít a területen − mondta lapunknak Váczi András ügyvezető. Egy ekkora, háromévesnél idősebb nádültetvény egy átlagos családi ház éves fűtéséhez elegendő alapanyagot ad. Magyarországon a becslések szerint ma már közel 1000 hektár területen ültetnek energianádat, ez azonban még jelentősen alulmúlja a potenciális lehetőségeket − Lengyelországban, Ausztriában, Németországban vagy Angliában egy hazai régiónak megfelelő terület rendelkezik legalább tízszer ekkora ültetvénynagysággal. Magyarország egyelőre nem lépett át abba a paradigmába, hogy a biomasszában a direkt energiacélokra termesztett növényeket is figyelembe vegye − fogalmazott az ügyvezető.

A nád 4-5 évvel ezelőtt lépett át dísznövény státusból az energetikai felhasználás lehetőségébe. Váczi szerint a telepítési támogatás jelenlegi − hektáronként 250 ezer forintos − összege megfelelő, ez a teljes költség közel felét jelenti. Az energianád szempontjából egyelőre a felvevőpiac fejletlensége, hiánya jelent problémát, amelynek a termelés 30−50 kilométeres körzetében kell lennie. A jelenlegi pályázati kiírások által támogatott lokális biomassza-erőművek megvalósulása automatikusan megteremti majd a lehetőséget a nádültetvények létesítésére − tette hozzá az ügyvezető.

Az energianövényekkel megtermelt hő jelenleg is fele annyiba kerül, mint ha gáz alapon állítanák elő, ráadásul e rendszerben a pénzek az adott mikrokörnyezetben multiplikálódnának − hangsúlyozta Váczi. A saját hőt termelőknek 5-8, a piacon értékesítőknek pedig 8-10 év alatt térülhet meg az energianövény-beruházás. A hektáronkénti terméshozam rosszabb minőségű (10-12 aranykoronás) földeken is eléri a 15 tonna éves mennyiséget, jobb körülmények között azonban 22 tonnánál többre is lehet számítani. Váczi szerint nagy ráfordítást csak a telepítés igényel, ezt követően 20 évig gyakorlatilag csak vágni kell a négyméteresre megnövő növényeket.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

murci999, 2011.05.10 05:53

Ezúton tájékoztatom, hogy Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár úr részére címzett elektronikus levelét megkaptuk. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program egyik kiemelt célja a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítése. Jelenleg az I. tengely forráshiányos, ezért ezen jogcímekre, az esetleges forrás felszabadulás esetén lehet majd újra pályázni. Erre leghamarabb 2012-ben kerülhet majd sor.

A Vidékfejlesztési Minisztérium központi elektronikus címére írt levelét köszönettel megkaptuk. Ügyével kapcsolatosan az Agrárfejlesztési Főosztály az alábbi tájékoztatást adja.



Az ÚMVP I. tengelyes intézkedéscsoportjához tartozó intézkedések nagymértékben hozzájárulnak a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javításához, az agrárium fenntartható fejlődéséhez. Az I. tengelyen belül az összes kiemelten fontos támogatási konstrukció elindult (állattenyésztés, kertészet, növénytermesztés, gépbeszerzés, fás- és lágyszárú ültetvénytelepítés, élelmiszeripar, fiatal gazda, öntözés, stb.).



Az I. tengelyes keretén belül közel 56 ezer támogatási kérelmet nyújtottak be, amelyekre több mint 35 ezer támogatási határozat került kiadásra. Az odaítélt támogatási összegek a beruházások befejezését követően közel 700 milliárd forint értékű beruházási színvonal elérését teszik lehetővé. A fejlesztések megvalósítására nagyobb részben 2011, évben kerül sor. Ez alapján az I. tengely végrehajtásával a 2007-2013. közötti időszakban rendelkezésre álló keret több mint 80%-a lekötésre került.



A lágyszárú energiaültetvények és a fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások (71/2007. (VII.27.), 72/2007. (VII. 27.) FVM rendeletek) ez idáig minden évben meghirdetésre kerültek. A források felhasználásának megfigyelése folyamatos. A jogcím vezetői döntés alapján 2011. évben nem kerül meghirdetésre. Amennyiben a jogcímen maradványkerettel lehet számolni, 2012. évben újra megnyitásra kerülhet a támogatási jogcím.
Tisztelettel:
dr. Hiller Márta
főosztályvezető-helyettes
Vidékfejlesztési Minisztérium
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html