Megszórja ingyenpénzzel az állam a zártkerteket

Idén is meghirdeti az Agrárminisztérium (AM) a zártkerti revitalizációs programot, a települési önkormányzatok és ezek konzorciumai pályázhatnak a 2 milliárd forintos keretösszeg vissza nem térítendő támogatásaira. A pályázati felhívás már meg is jelent – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
Tóth László Levente, 2019. július 3. szerda, 11:38
Fotó: Pixabay

A zártkerti revitalizációs programmal azt szeretnék elérni, hogy a falvakban és a kistelepülések határában lévő zártkertekben újrainduljon a hagyományos gazdálkodás, lehetőleg őshonos gyümölcsfajták telepítésével - mondta a miniszter. Az agrártárca reményei szerint a támogatás segít megtartani a kistérségi munkahelyeket, a vidék sokszínűségét. A miniszter úgy látja, hogy ezek rendbetétele hozzájárul ahhoz, hogy a falvak továbbra is élhetők legyenek, a kihasználatlan földterületek pedig rejtett erőforrást jelentenek.

A pályázaton támogatják például a zártkertek, kiskertek megközelítését szolgáló utak javítását, az ezek csapadékvíz-elvezetéséhez szükséges fejlesztéseket, karbantartásokat, kút és esővízgyűjtő rendszer kiépítését. Támogatást adnak még villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó beruházásokra, vadkerítésre gyümölcsfa- vagy szőlőtelepítésre.

A tulajdonosok legfeljebb 10 millió forintot kaphatnak, kivéve ha villamosenergia-ellátáshoz kapcsolódó fejlesztésekre kérnek pénzt, akkor az igényelhető összeg legfeljebb 20 millió forint. A 2015-ben indult program statisztikái azt mutatják, hogy a zártkerti revitalizációs programra és a tanyafejlesztési programra egyaránt jelentős igény van - mondta a miniszter. Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár pedig azt emelte ki, hogy a programban 100 százalékos, vissza nem térítendő támogatást nyújtanak. A nyerteseknek az összeg 75 százalékos előlegét a tervek szerint még idén év végéig átutalják.

Luxuslakásnak látszó kert

A rendszerváltozás előtt a nyugati, úgynevezett kapitalista országokba utazni sokáig csak kétévente, minimális költőpénzzel lehetett. Nem is utazgattak annyian Magyarországról, mint manapság, ha mégis, akkor inkább keletre. Akkoriban a városlakók közül sokan vásároltak a város határában hobbitelkeket, kiskertet. Nem másért, mint hogy ott termeljék meg a kirántani való cukkinit, vagy a patisszont, hagymát, krumplit, locsolják a virágágyást, nyírják a füvet és családjukkal kedvükre lebzseljenek vasárnaponként, később pedig a fokozatosan bevezetett szabad szombatnapokon is.

A rendszerváltozás után aztán - különösen az utóbbi 15-10 évben - ezeknek a határbéli kiskerteknek a funkciója igencsak megváltozott, míg jó részüket elhanyagolták. A tulajdonosok elöregedtek, az osztatlan közös tulajdonban lévő területek gazdái - és máshol élő örököseik - meg azt se tudják már, hogy a mondjuk száz másik tulajdonos egyáltalán kicsoda.

A kiskertek másik típusa, ahová papíron istállóként nyilvántartott, valójában lakóépületként szolgáló luxusingatlanokat építettek a tehetősek, jó távol a világ zajától, akár összevásárolva az eredeti kiskert körülötti területeket is. Vannak az országnak olyan részei is, ahol másodrendű lakóövezetek alakultak ki az ilyen kertes részekből, ide már azok költöztek ki, akik a drága városi lakást ugyanúgy nem tudták megvenni, mint a megdrágult belterületi házakat, telkeket. Egyvalami közös ezeken a területeken: legtöbbször víz, közút nélküli, sokszor igen nehezen megközelíthető helyen találhatók.

Ezeket a kiskerteket a rajtuk lévő házikó miatt leginkább csak "nyaralóként" emlegetik, a tulajdoni lapon "zártkertnek" nevezik. Mert bár utóbbi kifejezés mára kikopott a hivatalos használatból, a földhivatalokban sok esetben még nem törölték, ahogyan a köznyelvben is benne ragadt valahogy. A telekkönyvi nyilvántartás a földterületeket ma már valójában csak belterületi és külterületi osztályba sorolja, azaz hivatalosan csak ez kétféle besorolás létezik, utóbbiba tartoznak a zártkertek. Annak idején a településhez tartozó szőlőket, gyümölcsösöket, pincéket nevezték el összefoglalóan így, a hozzájuk tartozó épületekkel együtt. Pedig a településhez tartozó külterületi ingatlanok beépíthetősége általában csak pár százalék. Az ilyen parcellák sem túl nagyok, sőt 5 hektár területnagyságig csakis gazdasági célú épületeket lehet rájuk felhúzni. Ennél nagyobb területre már jöhet lakóház is, mert az már farmnak számít.

Pont a gazdálkodási célzat miatt az értékesítésük csak a termőföldre vonatkozó jogszabályok szerint történhetett, az ilyenkor szokásos, többhavi procedúrával és kötelezettségekkel együtt. A kormány azonban rendezni akarta a zártkertek helyzetét, így 2016 végéig ingyenes eljárási lehetősséggel ösztönözték például, hogy a zártkerti ingatlanokat vonják ki a művelési ág alól. A programot végül meg is hosszabbították egy évvel, utána pedig a korábbi eljárások szerint csak díjfizetéssel lehetett átminősíttetni az ingatlanokat.

A területek besorolása a procedúra után "művelési ág alól kivett zártkert". Az ilyen földön végzett mezőgazdasági tevékenység után agrártámogatás már nem igényelhető, ellenben könnyebb eladni és egyes településeken nőhet az esély arra, hogy belterületi besorolást kapjon a telek. Viszont így ugyan értékesebb lesz az ingatlan, de a települési önkormányzatok dolga - és felelőssége - is több velük: itt már biztosítaniuk kell az infrastruktúrát, úthálózatot, közműveket, a szemétszállítást.

Rengeteg tulajdonos a kusza rendszerben

Korábbi összesítések szerint Magyarországon hozzávetőlegesen 200 ezer hektárnyi területen, jelentős részben elhanyagolt állapotú, megközelítőleg 1,15 millió klasszikus zártkerti ingatlan található. Ezeknek az osztatlan közös tulajdon révén akár 5-6 millió tulajdonosuk is lehet. Megyei bontásban Borsod-Abaúj-Zemplén megye rendelkezik legnagyobb területi arányban zártkertekkel, míg darabra pedig Zala megyében található a legtöbb, ami amiatt is így van, hogy itt a legelaprózottabb a birtokszerkezet az ilyen ingatlanoknál.

Az agrárminiszter által bejelentett átfogó zártkerti program  s mezőgazdasági hasznosítást elősegítő fejlesztésekre, a zártkerti ingatlanokhoz kapcsolódó életforma fennmaradásának segítésére, továbbá az ezen területek rendezésére és átfogó infrastrukturális fejlesztésére vonatkozik. A minisztérium több év mintaprogramjai nyomán - amelyeket a zártkertek hasznosításával kapcsolatos problémák megoldása érdekében indított - dolgozta ki. Annak a háttér-infrastruktúrának a megteremtése érdekében, amely a sokszor elhanyagolt területek újra gondozásba vételét, illetve megközelítését segíti elő.

Az önálló program létrehozására és elindítására már annak tavalyi bejelentésekor is 2 milliárd forint hazai forrású keretösszeg áll rendelkezésre, vissza nem térítendő támogatásként a teljes tételre. A célterületekre akkor is kizárólag önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok részére osztottak pénzt, projektenként legfeljebb 10 millió forintnyit. Az induláskor úgy becsülték, várhatóan mintegy 200 település jut fejlesztési forráshoz, leginkább a zártkerti utak járhatóvá tétele, víz- és áramvételi lehetőségek biztosítására, valamint vadvédelmi kerítések telepítésére. A településrendezési szakemberek szerint jó lenne továbbra is folytatni a programot, hogy ne csak az "első körös" települések tudjanak fejleszteni.

Más kérdés, hogy a zártkerti ingatlanok jellemzően a határban lévő, főként kézimunka-igényes, apróparcellás szőlő- és gyümölcsterületek, amelyeket az elmúlt évtizedekben nagyüzemi gazdálkodásba nem vontak be. Ráadásul sok esetben a rendezetlen tulajdoni viszonyok miatt parlagon állnak, nincsenek megművelve. Nagy részük található kisparcellás művelésű szőlőhegyen, ahol a termeléshez kapcsolódó kultúra, az ahhoz szorosan társuló népi építészeti emlékek (présházak, pincék) a mai napig fellelhetőek. Ezek esetében a természeti, kulturális és gazdasági szempontoknak megfelelő művelés, ezáltal a jellegzetes szőlőhegyi táj megóvása mellett kiemelt jelentőséggel bír a szőlőhegyek ökológiai állapotának fenntartása, a biodiverzitás megőrzése is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krislaci, 2019.07.06 09:30

Szerintem, ez ma már nem pénzkérdés.
Egyre több helyen látom, hogy már "rendes" magyar emberek sem művelik a közvetlenül a házukhoz kapcsolódó kerteket.
Jó, ha a gyümölcsöket leszedik, és fűnyíróznak.
A sarki kisboltban veszik meg a napi zöldségeket, gyümölcsöket.
Nem hiszem, hogy pénzzel ezt a tendenciát vissza lehet fordítani.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

aser, 2019.07.03 16:59

A kapitalista országokba 3 évente lehetett utazni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html