A jogalkotó szerint a vállalkozások egy része indokolatlanul magas házipénztár összeget mutat ki papíron, amelyik a valóságban nincs meg. Ezt az összeget nem ritkán a vállalkozás tagjai saját célra, személyes jövedelemként használják adómentesen. Ezt a jelenséget kívánta a jogalkotó visszaszorítani az új adónem bevezetésével, ugyanakkor azt teljesen figyelmen kívül hagyta, hogy az új adónem a "vétlenek" nagy tömegét is hátránnyal sújtja: nevezetesen azokat, akiknek nem áll szándékukban kijátszani az adójogszabályokat, mindössze üzletmenetük sajátossága folytán rendelkeznek az elismert pénzkészletnél nagyobb összegű készpénzállománnyal. Habár a probléma egyes esetekben ténylegesen fennáll, ennek orvoslására az adó jogintézménye - az Alkotmánybírósági határozatok olvasatában - alkotmányosan nem használható fel. Ezért a házipénztár adó sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiságot - áll az ellenzéki képviselők mai alkotmánybírósági beadványában. Mint a Fidesz közleménye fogalmaz: "Az adó kivetésének semmiképp sem lehet alapja egy rosszhiszemű vélelem (miszerint a társas vállalkozások házipénztárukban lévő pénzeket magáncélra elköltötték)". Ezen felül a házipénztár adófizetési kötelezettsége nem áll közvetlen összefüggésben az adózó jövedelmi és vagyoni viszonyaival, helyzetével, figyelemmel a házipénztár sajátos rendeltetésére és működésére. A házipénztárat rendeltetésszerűen működtető adózót aránytalanul terheli az új adófizetési kötelezettség, mivel annak alapjául szolgáló adótárgy nem képezi jövedelmének, vagyonának részét. Ez sérti az Alkotmány 70/I. §-át.