Borkai Zsolt, Győr polgármestere szerint 2008-ban az önkormányzat fontosnak tartotta, hogy a cégek, amelyek addig segítették a város fejlődését, a változó helyzetben segítséget kapjanak. Ennek nyomán a városvezetés és a kamara együttműködésének köszönhetően 2009-10-ben a város egyedülálló módon tudott az országban közel 800 kis- és középvállalkozói munkahelyet megtartani 250 millió forintból. Dinnyés Előd szerint 2011-re az Új Széchenyi Terv lehetőségei már egy jobb helyzetben lévő vállalkozási környezetnek szólnak. A főtitkár kiemelte, hogy a térségi vállalkozások egyre nagyobb része próbál külpiacokon újabb megrendeléseket szerezni, ezek támogatása szintén fontos a városnak és a kamarának.

Borkai Zsolt szerint rendkívül fontos volt, hogy a helyi cégek megfelelő szakember-gárdára támaszkodhassanak. Ennek nyomán ösztöndíjrendszert hoztak létre, több, mint 1 milliárdos szakképzési programot hirdettek, amelynek része volt a középfokú oktatási struktúra átalakítása. A helyi nagy cégekkel és az egyetemmel közösen kutató-fejlesztő központot hoztak létre, ahol szintén a szakmai utánpótlás megteremtése volt a cél.

Borkai kiemelt célként említette, hogy szeretnék a beszállítói oldalt erősíteni a helyi nagyvállalatokkal. Bár a versenyhelyzet komoly kihívásokat támaszt minden beszállítóval szemben, ám Borkai meggyőződése, hogy - egyebek mellett a fent említett programoknak köszönhetően - a győri és a régióban található további vállalkozások megfelelő minőséget képesek előállítani, s így valóban jó esélyekkel pályázhatnak a helyben megtelepedő multik kiszolgálására.

A foglalkoztatási ráta a 2007-es 62,6 százalékról 60,4 százalékra esett, s bár az észak-dunántúli régióban ez a szint magasabb, a többi régióban nem ritka az 50-54 százalékos mérték - fogalmazta meg az alapproblémát Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatás-irányítási főosztály-vezetője. Az ÚSZT számára épp ezért számottevő feladat, hogy növelje a foglalkoztatást - épp ezért számos fejlesztési alprogram foglalkozik ezzel a területtel. Jáczku Tamás tájékoztatása szerint ezen felül a vállalkozások helyzetbe hozását segíti elő a Munka Törvénykönyvének napirenden lévő változtatása, amely elsősorban a munkaadók számára teszi egyszerűbbé és rugalmasabbá a foglalkoztatást. Az év második felében az itteni intézkedéseket további, immár a cégek bürokratikus terheit csökkentő intézkedések teszik teljesebbé a vállalkozói szektor helyzetbe hozását célzó intézkedéseket.