A jogosultak 58,4 százaléka élt a visszalépésre tavaly felkínált lehetőséggel. (Ez azokra vonatkozott, akik 2008 végéig betöltötték az 52. életévüket, és annak idején önként váltak magán-nyugdíjpénztári taggá).
A 71,8 ezer visszalépő közül 61,3 ezernél történt meg az elbírálás. A teljes folyamatnak március 31-ig kell lezajlania. Végleges számokról, és például életkor szerinti összetételről csak ezután lehet beszélni – válaszolta lapunk kérdésére Szűcs József, a PSZÁF főosztályvezető-helyettese. Ez azért lehet érdekes, mert a magánpénztárak maguk is úgy látták, hogy az 57 felettieknek mindenképpen érdemes a visszalépés mellett dönteni. Szűcs szerint azonban ma nem igazán lehet látni, ki miként járhat jobban. A magánkasszáknál még nincs járadékszabályozás, és az állami nyugdíj várható alakulásával kapcsolatban is akadnak bizonytalanságok.
A magán-nyugdíjpénztárak közben jól vészelték át a válságot. Mint Szűcs kiemelte: az optimistábbak 3-4 év, a többség azonban 8-10 év alatt gondolta, hogy a kasszák ledolgozzák a 2008-as vaskos veszteségeiket. Ehhez képest már most sikerült a 2007-es szintet elérni. A tavalyi év ugyanis kiemelkedő befektetési eredményt hozott a nyugdíjpénztáraknak. A 19 hazai magánnyugdíjpénztár növekedési portfólióinak összesített nettó hozama 25,62 százalék lett 2009-ben, a kiegyensúlyozott portfólió 17,42, a klasszikus 11,45 százalék hozammal zárt. Az elmúlt 10 évre számított éves átlagos reálhozam mértéke éves szinten átlagosan 0,35-1,02 százalék közötti lett.
A 63 hazai önkéntes nyugdíjpénztár átlagosan 16,76 százalékos hozamot ért el tavaly. Ennek köszönhetően az elmúlt egy évtizedre számított reálhozam itt is pozitívvá vált, éves szinten 1 százalékkal gyarapodott az inflációnál nagyobb mértékben a tagok pénze.