Sokan nyaralásként fesztiváloznak idén, így a látogatók számának bővülésével az ilyen fesztiválok szervezői (Volt, Balaton Sound) a válság ellenére is szép bevételre tettek szert. Érdeklődésből amúgy sincs hiány, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) adatai alapján Magyarországon évente több mint háromezer fesztivált rendeznek - amelyekből Márta szerint 300-400 lehet a minőségi, tartalmas programokat nyújtó -, és ezek összesen 5-6 millió látogatót vonzanak.

A rendezvények évről évre az államnak is egyre nagyobb bevételt hoznak, így megérné a támogatásuk. A költségvetési kiadások visszafogása miatt azonban idén a fesztiváltámogatások is jelentősen csökkentek. Az Önkormányzati Minisztérium (ÖM) turisztikai szakállamtitkársága idénre meg sem hirdette regionális pályázatait a turisztikai vonzerővel bíró rendezvények támogatására, amelyre a keret tavaly 1,4 milliárd forint volt.

Az ÖM ugyanakkor 300 millióval járult hozzá az NKA kiemelt kulturális programok szakmai kollégiumával közös nagyrendezvénykerethez. Az NKA szintén 300 milliót biztosít az 50 milliónál nagyobb költségvetésű fesztiválok támogatására, továbbá 150 milliót a kis, 10-50 millió forint büdzséjű rendezvényekre. Így összesen 750 millió forintra pályázhatnak (várhatóan szeptember 30-tól) a fesztiválszervezők.

A kulturális és turisztikai kormányzat tavaly elkezdte átalakítani a támogatási rendszert; új, úgynevezett gördülő finanszírozást vezetett be, amelynek lényege, hogy a szervezők a források tervezhetősége érdekében a fesztivált megelőző évben pályáznak az állami támogatásra. Tavaly e kiíráson mintegy 700 millió forintot osztottak szét 63 idei nagyrendezvényre.

Az ÖM-NKA közös pályázat mellett a kulturális miniszter saját keretéből és az ÖM turisztikai szakállamtitkársága egyedi döntéssel is nyújt támogatásokat - e forrás több száz millió forint. Egy-egy támogatás százezertől százmillióig terjed, például a Budapesti Tavaszi Fesztivál megrendezéséhez idén a Budapesti Fesztiválközpont Kht. 250 milliót kapott a turisztikai szakterülettől.

A fesztiválok költségvetésében a legnagyobb tételt a saját bevétel (jegyárbevétel, bérleti díjak és szponzori támogatás) teszi ki, majd ezt követi az önkormányzati és állami támogatás. Az új rendszerhez kapcsolódóan elindult a fesztiválok regisztrációja és minősítése, amelyet a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus felügyelete alatt az öt, országos fesztiválszervezet által delegált szakemberek végeznek.

A szervezet által március végéig nyilvántartásba vett 188 fesztivál büdzséje (a Sziget nélkül) 6,2 milliárd forintot tett ki, amelynek 26 százaléka a jegybevételből származott (úgy, hogy 40 százalékuk ingyenes fesztivál). Az önkormányzati támogatás 24 százalékra, míg az NKA és egyéb állami dotáció 13-13 százalékra rúgott, a kereskedelmi bevétel és a szponzori támogatás súlya 8-8 százalék. Az államnak évente 3,1 milliárd forinttal (a büdzsé 30-40 százalékával) kellene támogatnia a fesztiválokat, hogy azok színvonala ne csökkenjen - mondta Márta.