Adóssághegyeket épít a fagyhalál-rendelet

Paradox módon, elsősorban éppen a fogyasztókkal szembeni türelmi idő meghosszabbítása vezetett az energiaszolgáltatók kintlévőségeinek megugrásához. Az őszi, téli időszakban gyakran később már alig-alig kezelhető adósságokat halmoznak föl az ügyfelek a számlák nemfizetésével.
Major András, 2010. szeptember 15. szerda, 18:15

A magyar szabályozási rendszer nagyon hosszú, 90 napos türelmi időt hagy a közműszámlák nemfizetésének szankcionálása előtt, melynek több káros következménye is van az energiaszolgáltatók szerint. A fogyasztók annak tudatában, hogy a szolgáltatók nem tudják őket télen kikapcsolni, ebben az időszakban nem fizetnek, tavaszra azonban akkora adósságuk halmozódik fel, amit már nem is képesek kifizetni. Az esetek jó részében a háromhónapos türelmi idő után a fogyasztóknak már nem csak gázszámla elmaradásuk van, hanem egyéb szolgáltatási díjtartozást is felhalmoztak. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a hátralékkal rendelkezők már csak akkor fordulnak a szolgáltatókhoz, vagy az önkormányzatok mellett működő családsegítőhöz, amikor már teljesen kilátástalan a helyzetük.

A vonatkozó kormányrendelet (az úgynevezett "Fagyhalál rendelet") 2009 elején lépett hatályba, ami áram- és gázszolgáltatás területén is nagy kötöttségeket írt elő a tartozással rendelkező ügyfelek kikapcsolása során. A védendő fogyasztókkal szemben csak korlátozott eszközök állnak rendelkezésre a behajtáshoz; a védendő fogyasztó alapesetben nem kapcsolható ki a szolgáltatásból, részletfizetési kedvezmény illeti meg speciális feltételekkel. A szolgáltatói szektor képviselői szerint valószínűsíthető, hogy ha a kormány a 90 napos türelmi időt lerövidítené - ahogyan arról értesüléseink szerint szó is van -, az ügyfelek jobban odafigyelnének kiadásaik megtervezésére.


Visszatartó erő nélkül

Július végén 27,5 milliárd forintra rúgott a lejárt kintlévőségek állománya a lakossági fogyasztók körében - mondta el Laczó Sándor, a Magyar Gázipari Egyesülés elnöke. A megelőző negyedhez képest így valamelyest csökkent a közel 30 milliárd forintnyi adósság a nyári hónapokban. A jelenleginél rövidebb, például a korábbi szabályozás szerinti 30 napos türelmi idő ésszerű lenne az elnök szerint, nagyobb lenne a visszatartó erő a nemfizetéssel szemben, így a fogyasztóknál nehezebben halmozódnának föl hatalmas adósságok. A cégek nagyrészt a szabadpiacról szerzik be a földgázt, ahol például a kikapcsolási moratórium hiánya miatt egyszerűbb a helyzet, és így nem alakulhatnak ki akkora hátralékok.

A Fővárosi Gázművek Zrt. ötszintű felszólítási eljárást alkalmaz, de az adós a felszólítási eljárás bármely szintjén kérheti a fizetés átütemezést - mondta el a Napinak Bálint Norbert, a Fővárosi Gázművek Zrt. szóvivője. Lakossági fogyasztó esetén az első szint a figyelmeztető felszólítás (illetve a védendő státuszra vonatkozó kérelem mellékelése); ezután következik a második felszólítás (a fűtési szezonban - október 15.- április 15. között - az önkormányzati jegyző tájékoztatása mellett); majd a harmadik felszólítás jön, amelyhez tértivevényes kizáró felszólító levelet csatolnak, a kizárás időpontjának megadásával (fizetési határidő lejáratának napja utáni 10 naptári napot követő 5 munkanapos időszakban hajtja végre). Szociálisan védendő gázfogyasztóknál a kizárás kezdeményezése előtt felajánlják az előrefizető mérő felszerelését. A negyedik szinten, a jogi eljárás elkerülése érdekében külső behajtó cég bevonásával keresik meg az ügyfelet. Végül a körülbelül 180 napon túli tartozás esetén a jogi eljárás (fizetési meghagyás) indítása következik.


Folyamatosan növekvő hátralék

A lakossági kintlévőségünk több tízmilliárd forint és folyamatosan növekszik - mondta el Kutas István, az E.On Hungária Zrt. médiakapcsolati és PR vezetője, aki szintén úgy véli, hogy a fő ok a szabályozásra vezethető vissza. A lakossági fogyasztók 30 napon túli hátraléka a 2008. októberi állományhoz képest 2009 októberére 29 százalékkal növekedett, 2010 májusára pedig további 17 százalékkal nőtt.

A távfűtésben a nyári időszak végére a részletfizetési lehetőségek segítségével 4-500 millió forintra mérséklődnek a 120 napot meg nem haladó kintlévőségek - tudtuk meg Balog Róberttől, a Főtáv Zrt. Budapesti Távhőszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság szóvivőjétől. A társaság 97-98 százalékos hatékonysággal szedi be a hátralékokat, ezen belül a 120 napon belül a követelések 91-92 százaléka beérkezik. A 120 napon túli kötelezettségeket a DHK Hátralékkezelő és Pénzügyi ZRt-nek értékesítik, amely egyrészt javítja a társaság cash flow helyzetét, másrészt - mivel a DHK a Főtáv leánycége - így a bevétel cégcsoporton belül marad. Ebben a körben milliárdos nagyságrendű kintlévőségekről lehet beszélni.

A kikapcsolási türelmi idő hosszának a távfűtő szolgáltatók esetében kisebb a jelentősége, hiszen az ügyfelek elsöprő többsége társasházban él, kevés az egyéni fogyasztó. A céges ügyfelekre viszont szigorúbb szabályok érvényesek, közintézmény és alapítvány esetében is volt már példa kikapcsolásra. A válság hatása érződött a kintlévőségek állományában is; bár a romlás mértéke a lakossági fogyasztóknál nem volt jelentős, a nem lakossági ügyfelek körében 2009 végén, 2010 elején a kintlévőségek jelentősen 10-30 százalékkal nőttek, miután a cégek gyakran így próbálták fönntartani likviditásukat - mondta a szóvivő.

HOZZÁSZÓLÁSOK