Harmadával több éjszakát töltöttek el a vendégek a hazai wellness-hotelekben az év első hét hónapjában, mint 2009 hasonló időszakában. Bár ez messze túlszárnyalja a teljes szállodaszektor 2 százalékos növekedését, csodáról mégsincs szó. A bővülés hátterében alapvetően a kapacitások hasonló mértékű növekedése áll - kommentálta a KSH adatait Baranyai György, a Magyar Szállodaszövetség wellness-szekciójának vezetője.

Július végére e szállodák kapacitása több mint négyezer férőhellyel bővült. Jól jelzi, hogy a hagyományos hotelek a wellness-szolgáltatások nyújtásában látják a túlélés garanciáját, hiszen a kapacitásnövekedés négyötöde csupán a szolgáltatás jellegének megváltoztatását takarta, nem pedig új létesítményeket.

Annak is kell a wellness, aki nem használja

A szolgáltatások széles skálája tette vonzóvá a wellnesshotelekek a vendégek körében - vélte Baranyai. Az iparág képviselői már egy évtizeddel ezelőtt arra hívták fel a szállodák figyelmét, hogy a wellness-szolgáltatásokkal kell bővíteni a kínálatot - mondta a szakember, aki szerint ezen álláspont helyességét a szektort jellemző növekedés igazolta.

Manapság a vendégek már nem is igen foglalnak szobát olyan szállodákban, ahol a szolgáltatások köre nem széles körű. Ez a tendencia a jövőben is fenn fog maradni - mondta Baranyai, aki szerint emiatt a hoteleknek tovább kell finomítaniuk a szolgáltatási palettájukat. Utóbbi olyan plusz szolgáltatások bevezetését jelenti, mint a selfness, a medical wellness vagy éppen a thermal spa.

Napjainkban a városi, sőt, a tengerparti szállodák sem engedhetik meg maguknak, hogy ne kínáljanak wellness-szolgáltatást - hívta fel a figyelmet a szakember. Az üzleti úton lévők részéről is elvárás, hogy a kiszemelt hotel nyújtson ilyen szolgáltatásokat, még akkor is, ha esetleg időhiány miatt nem is tudja azokat igénybe venni.

Besegítettek az akciók

Fontosak persze az akciók is, de nem mindegy, hogy ezek milyen céllal indulnak - hangsúlyozta a szakember. A további tartózkodás, hétközbeni érkezés - azaz a hétvégéken kívüli holtidőszak kitöltése - ösztönzése teljesen természetes, így lehet javítani a kapacitáskihasználtságot. Vannak ugyanakkor olyan, a szektor egésze szempontjából öngyilkosnak, a vevők számára viszont extrán csábítónak tekinthető akciók is, amelynek pusztán az a célja, hogy az adott hotel cashflow-ja egyáltalán helyrebillenjen, mert olyan negatív pénzügyi spirálba kerültek, hogy mindenáron kell a bevétel.
Baranyai úgy látja, nem az utóbbi indíttatású akciók a jellemzőek a piacon, másrészt a felmerült pénzügyi problémákat nem is így kellene megoldani.

Az árverseny mindenesetre nyomot hagyott a wellness-szállók árbevételén és szobaárain - igaz, eközben javult a foglaltság.

A KSH adatai szerint júliusban 15,2 ezer forint volt a bruttó átlagos szobaár, ami bár az év legmagasabb értéke, mégis közel 4 százalékkal kisebb 2009 hasonló adatánál. Az egy kiadható szobára jutó bruttó bevétel viszont emelkedett, bő 5 százalékkal, 9,3 ezer forint közelébe.

Valószínűleg az egy évvel korábbinál alacsonyabb átlagárnak - illetve a külföldi vendégek esetében a forint gyengeségének - is köszönhető ugyanakkor, hogy a szobakihasználtság a Baranyai szerint már elfogadhatónak számító 60 százalékra emelkedett. Igaz, az első héthavi átlag így is alig haladja meg a 40 százalékot.

Többet fizettek a külföldiek

A wellness-szállók felemás sikerét mutatja ugyanakkor, hogy az első hét hónap során a bruttó szállásdíjbevétel alig 27 százalékkal, nőtt, azaz szerényebb tempóban, mint a vendégéjszakák száma.

E két mutató közötti különbség még élesebb, ha különválasztjuk a külföldi és a belföldi vendégkört. A határainkon túlról érkezettek által eltöltött vendégéjszakák száma több mint 50 százalékkal nőtt, az általuk összesen kifizetett összeg pedig ennél is nagyobb tempóban, 60 százalékkal bővült. A belföldi turisták vendégéjszakáinak száma ugyanakkor csak 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amit a szállásdíjbevételek nem egészen 18 százalékos növekedése kísért.

Mindez azt is jelenti, hogy átrendeződött a wellness-hotelek vendégköre: a tavalyi 25 százalék után immár a vendégéjszakák 28,5 százalékát veszik igénybe a külföldiek, a bruttó szállásdíjbevétel terén pedig részesedésük 22 százalékról 28-ra nőtt.