A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Nagy katasztrófák kapcsán időről időre előkerül a kötelező vállalati felelősségbiztosítás kérdése, azután elül a téma. Legutóbb a Mal Zrt. ügyéhez kapcsolódóan merült fel Magyarországon, hogy a veszélyes tevékenységeket folytató cégeket kötelezni kellene felelősségbiztosítás megkötésére, de ez végül nem valósult meg. Pedig komoly gondok vannak e téren a hazai piacon. Nyugat-Európában elképzelhetetlenek a nálunk megszokott alacsony limitek − hívja fel a figyelmet Horváth Andrea, az Allianz Hungária Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ez azonban − miként azt Cserkuti Nándor, az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vállalati vagyonbiztosítási üzletágvezetője elmondta − annak is következménye, hogy a hazai cégek számára ma gyakorlatilag kigazdálkodhatatlan a valós összegen térítő felelősségbiztosítás költsége.

Nincs olyan ország, ahol törvény írná elő felelősségbiztosítás megkötését a vállalkozások széles körére − kivéve az olyan eseteket, melyekre hazánkban is van szabályozás − vélekedik Sinkó Ferenc, a Generali Providencia Biztosító Zrt. vállalatbiztosítási üzletág-igazgatója. Ezek azonban döntően szakmai felelősségbiztosítások, nem pedig komoly ipari biztosítások − még akkor is, ha az orvosi, ügyvédi, könyvvizsgálói vagy épp az építőcégek működése kapcsán is előfordulhatnak nagy összegű károk.

Horváth Andrea szerint általában nincs szükség külön állami szabályozásra, hogy a cégek megfelelő felelősségbiztosítást vásároljanak, hiszen komolyabb kár bekövetkezte esetén a menedzsmentnek, szinte mindenhol, személyes felelősséget is kell vállalnia. Vagyis nem (csak) a felelősségbiztosítást írják elő, hanem megfelelő szankciókat is állítanak azokkal szemben, akik nem képesek a károkat megtéríteni. Jó néhány éve már a magyar szabályozás is ebbe az irányba halad és az új Polgári törvénykönyv tovább erősíti ezt a folyamatot az Allianz szakembere szerint.

Ennek ellenére Sinkó Ferenc szerint az ipari nagyüzemek érdemi biztosítására mindenképp szükség lenne, hogy ne állhasson elő megint egy olyan szerencsétlen helyzet, mint a vörösiszap-katasztrófa idején. A Malnak a hírek szerint 10 milliós kártérítést biztosító kötvénye volt.

Máhig Attila, a Groupama nem életbiztosítási ügyvezető igazgatója szerint bizonyos jól körülhatárolható, veszélyes tevékenységeknél a biztosítás jellegének és mértékének szabályozása sürgető igény. A védelem hiánya hatalmas felelősséget ró a vállalatokra, illetve óriási kockázatot rejt magában az államra, a lakosságra nézve is. A Mal esete mutatta meg, hogy milyen következményekkel járhat, ha egy ilyen tevékenységet folytató vállalkozás a biztosításon akar spórolni vagy nem megfelelő mértékben méri fel kockázatait. Az érdemi előrelépéshez a Generali szakembere szerint a biztosítók és az egyes szakterületek bevonásával definiálni kellene a veszélyes és különösen veszélyes tevékenységek fogalmát, majd ugyancsak a szakmai szervezetekkel egyeztetve kellene meghatározni a biztosítási összegeket az üzemek méretéhez, illetve a folytatott tevékenységek köréhez igazítva.