A Napi Gazdaság cikke Egy cég elvállalta, hogy a fővállalkozó részére kábeltévé-védőcsöveket fektet a földbe. Mindezt nem árokásással, hanem fúrásos technológiával végezte. Pechjére a fúró egy útkereszteződésben "eltalált" egy nagy átmérőjű csatornát, amely beomlott, így a kereszteződésben kráter keletkezett. Amikor megjelent a helyszínen a csatorna üzemeltetője, a fúrást végző alvállalkozó vezetője elismerte a károkozást, és vállalta, hogy kifizeti a helyreállítás költségeit. Erről jegyzőkönyvet is felvettek. A csatorna üzemeltetője azonban nem az alvállalkozótól, hanem az őt megbízó fővállalkozótól követelte a helyreállítás 1,5 millió forintos költségét. A fővállalkozó erre azt válaszolta, hogy neki nincs olyan nevű alkalmazottja, mint aki a jegyzőkönyvet aláírta, ezért nem fizet. Ezért került az ügy a bíróságra. A felperesként szereplő csatornaüzemeltető azzal érvelt, hogy a fővállalkozó úgy felel az alvállalkozójáért, mint ha maga végezte volna a munkát, így ha az alvállalkozó kárt okoz, azt a fővállalkozónak kell kifizetnie. Az alperes fővállalkozó erre perbe hívta az alvállalkozóját, aki ezt visszautasította, és csatolta a köztük lévő szerződést, amelyben a munkát a fúró cégnek nem alvállalkozóként, hanem vállalkozóként kell elvégeznie. Miután több bizonyíték nem állt az elsőfokú bíróság rendelkezésére, ezek birtokában döntött. Az elsőfokú bíróság ítéletében úgy vélte, hogy a fúrást végző cég a fővállalkozó alvállalkozójaként tevékenykedett, e minőségében okozta a kárt, így a fővállalkozónak fizetnie kell. Miután a fővállalkozó az 1,5 millió forintot nem vitatta, fizesse meg azt a felperes csatornaüzemeltetőnek. A fővállalkozó nem nyugodott bele az ítéletbe, fellebbezett. Úgy érvelt, hogy neki a fúró céggel vállalkozási szerződése volt, a csatorna helyreállítása pedig nem kerülhetett többe 500 ezer forintnál. A másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy az első fokon eljárt bíróság téves jogi álláspontra jutott. A Ptk. 391. § (3) bekezdése kimondja, hogy a vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mint ha a munkát maga végezte volna, az alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be. Az alvállalkozóért való felelősség ilyen szabályozása lényegében a Ptk. 315. §-ában foglaltakból ered, amely szerint aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához mást vesz igénybe, annak a magatartásáért felelős. Itt a kárt a csatorna üzemeltetője szenvedte el, aki nem állt szerződéses kapcsolatban a fővállalkozóval. Az elsőfokú bíróság viszont úgy döntött, mint ha ez a szerződéses kapcsolat létezett volna. Ezért a károsult ebben az esetben harmadik személynek minősül, ezért kizárólag a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősségi szabályok alapján érvényesítheti a kártérítési igényét. Ezért nincs jelentősége annak, hogy a fővállalkozó és az alvállalkozó között alvállalkozói vagy vállalkozási szerződés állt fenn, fizetnie mindenképpen a kárt okozó, fúrást végző cégnek kell. Hogy mennyit, azt szintén vizsgálnia kell a következő eljárásban eljáró bíróságnak, feltéve, hogy a kárt okozó nem fizet önként.