A Napi Gazdaság pénteki számának cikke


Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára szerint a legkeresettebb kis- és alsóközép-kategóriás autók esetében eddig több mint 50 százalékban olyan finanszírozási ügyletek köttettek, ahol a vásárló által vállalt önrész mértéke alacsonyabb volt a most forintalapú hitelkonstrukció esetén meghatározott 20, illetve forintalapú pénzügyi lízing esetében előírt 25 százalékos minimális szintnél.


Szakértők szerint az ilyen vevők zöme számára lényegében kigazdálkodhatatlan az euróalapú kölcsön/pénzügyi lízing 35-40 százalékos szintje. Az autót vásárolni akarók egy része vélhetően vállalja a drágább finanszírozást nyújtó forinthiteleket, ám az optimista piaci szereplők is úgy vélik, hogy legalább 20 százalékkal esik majd vissza ebben a szegmensben a hitelkereslet - az átlag inkább 40 százalék körüli visszaesést prognosztizál. (Az eurón kívüli devizabázist lényegében negligálja, hogy a gépjármű piaci értékének maximum 45-50 százalékát finanszírozhatnák a lízingcégek.)


A magasabb önrész mellett új irányt szab majd a gépjármű-finanszírozásnak, hogy a pénzügyi felügyelet a legújabb SREP-rendeletében újraszabályozta az arányos jutalék fogalomkörét. A PSZÁF a jövőben akár 100 százalékos többlettartalék megképzésére kötelezheti azt a gépjármű-finanszírozót, amelyik a kereskedőnek nem legalább 48 hónap alatt fizeti ki a jutalékot. Az előírás szerint a jutalékot a finanszírozó csak az ügyfél szerződés szerinti teljesítését követően fizetheti ki az ügylet nyélbeütését elősegítő kereskedőnek.


Miután a szabályozás gyökeresen új helyzetet teremt az eddigi finanszírozó-kereskedői kapcsolatokban, a PSZÁF március 1. és június 30. között lehetővé teszi a lízingcégeknek, hogy a fenntartási (speratív) jutalék terhére előleget fizessenek ki partnereiknek, legfeljebb a finanszírozott összeg 6 százalékának erejéig. Az előlegnyújtás lehetősége ezután sem kopik ki az eddig szerzési jutalékra épülő piacról, ám a második félévtől kezdődően ennek maximuma már csak 3 százalék lehet. Kérdés, hogy a finanszírozók hosszú távon hajlandóak lesznek-e ezt nyújtani, hiszen az új törvényi szabályozás szerint elesnek attól a lehetőségtől, hogy a futamidő lejárta előtt megszüntetett (visszafizetett) szerződések esetén az eddig megszokott - jutalékkifizetést pótló - díjakat számítsanak fel az ügyfelek számára.


Lévai Gábor vélekedése szerint a két új szabályozás életbelépését követően előfordulhat, hogy ismét megfordul a trend és - akárcsak 2009 tavaszán - nem a lízingben gondolkodók, hanem ismét a készpénzes vevők számíthatnak majd nagyobb kedvezményekre az autószalonokban. A lízingszakma lobbierejének köszönhetően a decemberi kormányrendelet a korábbi MNB-elképzelésekkel szemben nem öt évben szabta meg a gépjármű-finanszírozási szerződések futamidejének maximumát. A 84 hónapos korlát elégséges annak kivédésére, hogy az autóját lecserélni akaró ügyfél a negyedik évben ne szembesüljön azzal, hogy autója piaci értékének 1,2-1,5-szerese a fennálló hiteltartozás - mint ahogy ez az önerő nélkül tíz évre vett autók esetében rendszeres volt az elmúlt időben.