Az Alkotmánybíróságon köthet ki a bankadó

Eltérő álláspontot képviselnek a hazai pénzügyi szektor képviselői a "bankadóval" kapcsolatban. Információink szerint míg a pénzintézetek nem tudtak megállapodni arról, milyen módszert ajánljanak a rájuk eső 130 milliárdos bevétel szétosztására, addig a biztosítók a hétfői Mabisz-közgyűlésen "szentesítették", hogy a lapunkban már korábban megjelent korrigált díjbevétel, illetve a helyi iparűzési adóalap mixe legyen a - már szintén ismert - rájuk eső 36 milliárd forint szétosztási alapja (Napi, 2010. június 17.).
Nagy László Nándor, 2010. június 23. szerda, 10:17

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Híreink szerint a bankok tulajdonosainak képviselői már a hónap elején tartott bécsi fórumon folyosói beszélgetésen jelezték a felszólaló kormányfőnek az aggályaikat a különadó kivetésével kapcsolatban. Az egymással is vitatkozó pénzintézetek bankszövetségi fórumán napirendre került, hogy Brüsszelben támadják meg a kormányzati szándékok szerint július 19-ig "megszülni" tervezett jogszabályt, illetve az, hogy - amiként tettek 2006-ban a banki különadóval - az Alkotmánybíróságon (Ab) támadják meg a jogszabályt.

Bár akkor a taláros testület összességében elutasította a beadványukat, a mostani helyzetben számos kérdésben mégis érdemes elővenni az Ab akkori indoklását. A kormányfői beszédben és utána múlt pénteken Szijjártó Péter nyilatkozatában is a "kimaradók" között szerepeltek a takarékszövetkezetek, ez a kivételezés az akkori döntés szerint aligha állta volna ki az alkotmányossági vizsgát. (Ezt a kormány is felismerte, ezért, híreink szerint, ellentétben a politikusi nyilatkozatokkal, a takarékok képviselői is részt vettek az eddigi egyeztetéseken.) Aggályos lehet az adó visszaható hatálya is, ám ez már négy éve is áthidalható volt.

Az Ab állandó gyakorlatának megfelelően az adók, illetékek mértékét, összegszerűségét nem vizsgálják. A korábbi döntés szerint ez csak akkor vet fel alkotmányossági kérdést, ha - mint arra egy 1991-es ügyben hozott döntés utal - az adó "olyan túlzott mértékű, hogy már nem is a célt valósítja meg, hanem az adóalany ellehetetlenülését idézi elő".

A 2006-os beadvány esetében az Ab a banki különadó mértékét nem találta ilyen mértékűnek, ám a mostani helyzetben ez a vélekedés megdőlhet. A különadó a pénzintézetek nyereségességét is alapjaiban érintheti, ám például az előzetes számítások szerint a "vállalt" 20 milliárd forint helyett előirányzott magasabb mérték a biztosítási szektor kétharmadát tartósan veszteségessé teheti. Miután a társaságok a szolvenciaszabályok alól felmentést nem kaphatnak a különadó okán, a tulajdonosoknak kell orvosolniuk a biztosítók tőkehelyzetét, ha el akarják kerülni a PSZÁF eljárását. Mivel a probléma a kisebb biztosítókat érinti, kérdéses, hogy mely tulajdonos vállalja majd fel a különadó kivezetéséig hátralevő 3+3 éves folyamatos finanszírozást - sokan a kivonulás mellett dönthetnek.

A kabinetnek ráadásul az idei rendkívüli bevétel örömén túl azzal is számolnia kell, hogy a különadóval sújtott pénzügyi szektor a jövő évi társaságiadó-befizetésekkor korántsem tud majd olyan attraktív lenni, mint az eddigi években.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

apuka, 2010.06.23 12:05

Profit, profit, profit - ezért alkalmazzák a magyar menedzsmentet a külföldi tulajdonosok. A már "zsebben lévő" pénzből kell(ene) fizetni, uraim, amit a korábbi években extra profitként kiszedtek az emberekből.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2010.06.23 11:08

Ha bukik a bankadó- cserélik a testületet- ennyi...inkább a bankok mint Mi fizessünk-ez sem túl bonyolult kérdés..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html