Az is járattörlésnek minősül, ha egy reülőgép felszáll ugyan, ám műszaki hiba vagy egyéb ok miatt visszafordul - fogalmazta meg Eleanor Sharpston, az Európai Bíróság főtanácsnoka egy a kérdést feszegető eljáráshoz kapcsolt indítványában. A történet 2008 szeptemberében indult, amikor az Air France Párizsból a spanyolországi Vigóba tartó járata pár perc repülés után visszafordult.

Az utasok többségének a légitársaság sem megfelelő ellátást, sem pedig éjszakai szállást nem ajánlott fel, akik ezért kénytelenek voltak a Charles de Gaulle repülőtér éjszaka is nyitva tartó termináljában éjszakázni. Az utasok egy részét csak a másnap esti géppel szállították el Vigóba, anélkül azonban, hogy számukra a reptéren eltöltött egész nap folyamán bármiféle ellátást biztosítottak volna. Mások ugyan korábban elrepülhettek Párizsból, viszont Vigó helyett Portóba érkeztek, ahonnan saját költségükön, taxival kellett eljutniuk a célállomásukra.

Az uniós jog értelmében a légi járatok törlése esetén az utasokat főszabály szerint kártalanítás illeti meg. Mivel a pórul járt utasok szerint a jelen esetben is járattörlésről van szó, fejenként 250 euró összegű kártalanítást, valamint a felmerült költségeik és az elszenvedett nem vagyoni károk megtérítését követelik az Air France-tól.

A főtanácsnok szerint egyértelműen járattörlésnek felel meg az eset. Az utazás lényege ugyanis az, hogy az utas A-ból eljusson B-be. Bármi is történjen, ha a gép A-ban landol, az utazás nem valósult meg - érvelt Sharpston. Így az nem lehet kérdés, miként kell kezelni az ilyen ügyet.

A kártérítés kérdésében már nem ennyire egyértelmű a főtanácsnok indítványa. Szerinte ugyanis a vitatott költségek nincsenek taxatíve felsorolva az irányelvben, amely a járattörlések esetén követelhető kártérítésről rendelkezik. Annak ellenére, hogy az utasok követelhetnek az egyszeri fájdalomdíjon felül az egyéb költségeiket kompenzáló kártérítést is, ennek szabálya a nemzeti törvények fényében határozható meg.