A 200 milliárd forint soknak tűnik - mondta a KPMG adópartnere egy csütörtöki sajtótájékoztatón. Úgy vélekedett, ennek felét, ha fogcsikorgatva is, talán vállalná a pénzügyi szféra. Arra, hogy be is folyjon a pénz a legnagyobb garancia szerinte az lenne, ha a befizetést önként vállalnák a pénzügyi cégek.

Ha a pénzintézeti különadót még az idén be akarják szedni, nem lehet nyereségalapú még akkor sem, ha június végéig benyújtják és elfogadják a törvényjavaslatot, ugyanis a 45 nap alól nincs felmentés, nyereségalapon megadóztatni pedig csak azt a nyereséget lehet, ami a hatályba lépés után keletkezik.

Ez azt jelentené, hogy a pénzügyi szektor augusztus közepétől az év végéig termelődő nyereségéből kellene a 200 milliárd forintot elvonni, ennyi idő alatt azonban valószínűleg nem termel ennyi profitot - vagy csak jó esetben - a szféra. Ha a profit alapján vetnék ki az elvonást, ez 4,5 hónap alatt 100 százalékos adót jelentene. Mindebből az következik, hogy valamilyen mérleg-, eszközcsoport, vagy ezek valamilyen kombinációja alapján fogják kivetni az adót - vélekedett László Csaba.

Az adószakértő úgy véli, tartani lehet attól, hogy ha marad a 200 milliárd forintos összeg, elvándorlási folyamat kezdődhet; a fiókként működő vagy erős vállalati üzletággal rendelkező bankok a liberalizált európai környezetben, ahol a határon túli szolgáltatás működik a pénzügyi szektorban, gyakorlatilag oda pakolják a mérlegtételeiket, ahová akarják, s rendkívül mobil az alapkezelő iparág is.

"Egy jogállamban a cégek a legalitás határáig optimalizálhatják az adójukat. Annyira liberalizált országban élünk, és oly mértékben integrált a pénzügyi rendszer, hogy a mérleget és a profitot mozgatni lehet" - mondta. Az pedig még rosszabb, ha nemcsak virtuálisan, hanem ténylegesen is kiviszik a tevékenységeket az országból, mert azzal munkahelyek szűnnek meg, az állam pedig adóbevételtől esik el - tette hozzá.

László Csaba szerint arról, hogy Magyarország bármilyen pénzügyi központ lehet, egy ilyen adó után nem reális beszélni, elfelejthetjük azt a húsz éve hangoztatott szlogent, hogy Magyarország Kelet-Közép-Európa pénzügyi központja szeretne lenni.

A volt pénzügyminiszter rámutatott: a bankoktól a világban vagy a múltbeli bűnökért (USA), vagy a jövőbeni kockázatokra (Svédország) akarnak többletpénzt beszedni. Magyarországon ugyanakkor nehéz lenne kimutatni, hogy a bankszektor többlettámogatást kapott; az IMF pénzből piaci alapon nyújtottak forrást.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy a következő években jelentősen szigorítani fogják a tőkemegfelelési szabályokat az unióban annak érdekében, hogy újabb válság esetén ne az adófizetők pénzéből kelljen a bankokat konszolidálni. Kérdés, hogyan várható el a tulajdonosoktól, hogy amikor a válság hatására egyébként is csökken a pénzintézetek jövedelmezősége, ekkora elvonás mellett tőkét "toljanak" be a bankokba.

László Csaba szerint tartani lehet attól, hogy a bankadó a hitelintézetek aktivitását csökkenteni fogja. A szakértő úgy vélekedett, nehezen képzelhető el olyan megoldás, amely teljesen megakadályozza, hogy a költségeket az ügyfelekre áthárítsák.

Az adószakértő elmondta: nem híve az iparágak közötti eltérő adóztatásnak, az egyes ágazatok közötti nagyon eltérő adóterhelés ugyanis torzító hatású.