Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Egyre több pénzt szednek be a bankok a tranzakciók után. Tavaly Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint csaknem 532 milliárd forintnyi bevételük jött össze a pénzforgalomból, 7,2 százalékkal több, mint 2017-ben. Igaz viszont az is, hogy ebből 233 milliárdot be kellett fizetniük az állam számára tranzakciós illeték címen. Ez nem kevés, hiszen minden 100 forintból 44 az államnál landolt.

Az idén a kormány a tavalyinál kevesebb, 228,1 milliárd forintnyi pénzügyi tranzakciós illetékkel tervezett, a csökkenés egyik oka az lehet, hogy január 1-től a 20 ezer forint alatti lakossági tranzakciókat már nem sújtja ez a fajta közteher. Egy benyújtott törvényjavaslat alapján pedig júniustól még tovább csökkennek a lakossági bankszámlákra rakódó illetékterhek, az év utolsó hét hónapjára a hitelintézeteknek az olyan lakossági bankszámlák után, amelyeken végrehajtanak 20 ezer forint fölötti tranzakciókat, 400 forintot kell befizetniük az állam számára. Jövőre pedig 800 forint lesz egy évre a számlánkénti tranzakciós adó.

Az ügyfélnek kell megkeresni az új, olcsóbb számlacsomagot

A Napi.hu-nak nyilatkozó bankok már készülnek az új helyzetre. A Takarék-csoport a törvény változásával kedvezően módosuló illetékszabályokat a hatálybalépéssel egyidejűleg érvényesíti érintett ügyfeleinél is - nyilatkozták lapunknak. A módosítással a szabályozó egyik célja, hogy az európai trendekkel összhangban minden hazai lakossági fogyasztó számára alapszolgáltatásként biztosítsák a bankok, hogy a havi számlavezetési díj megfizetése ellenében korlátlan számú és összegű átutalást indíthasson bankszámlájáról. Az MKB Bank is azt mondta: ha csökken a tranzakciós illeték, a kedvező változást átengedik az ügyfeleknek ugyanúgy, ahogy januárban tették, amikor a 20 ezer forint alatti tételeknél eltörölték a díjat.

A banki ügyfeleknek nem árt résen lenni az év közepén, amikortól jönnek a változások, a bankok ugyanis az új, átalánydíjas vagy olcsóbb csomagokba nem biztos, hogy automatikusan átteszik majd ügyfeleik számláit. A Takarék-csoport arra hívja fel a figyelmet, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben a csomagalapú árazás elsősorban az újonnan megnyitott számlákat érintheti, a már meglévő számlacsomagok ilyen irányú módosítása csak az ügyféllel történő közös megegyezés, új szerződés aláírása utána lehetséges.

Félmillió számlát törölt el a tranzakciós adó

A tranzakciós illetéket 2013-ban vezették be Magyarországon, és a bankok át is hárították a terhet a fogyasztóikra. Az emelkedő számlaköltségeknek is köszönhető, hogy a magánszemélyek bankszámláinak száma három év alatt több mint félmillióval csökkent, 2012 végén még csaknem 9,79 millió bankszámla volt természetes személyek nevén, 2015 végén már csupán 9,26 millió. A fordulat akkor jött el, azóta emelkedik a lakossági bankszámlák száma, és tavaly év végén már meghaladta a 9,65 millió darabot. A céges bankszámlák száma is nőtt tavaly, és az év végére meghaladta az egymillió darabot.

Az összesen több mint 10,65 millió magyarországi hitelintézetnél vezetett bankszámla 83,42 százalékához kapcsolódott internetbanki szolgáltatás. Az olyan számlák között, amelyekre jövedelmet utalnak, és nem csak technikai alapon, például hitelhez kapcsolódóan hoztak létre, még magasabb lehet az arány. A júniustól életbe lépő törvény kedvez is az internetes bankolásnak, hiszen az átutalások költsége alacsonyabb lehet majd. Ráadásul júliustól az azonnali átutalás elindulásától kezdve az ideje is lerövidül majd.

Hasít az internetes bankolás

Az elektronikus tranzakciók száma és volumene folyamatosan nő. Tavaly az internetes és mobiltelefonon lebonyolított forint átutalások száma csaknem 10, az értéke pedig 8,7 százalékkal nőtt. Az adathordozón keresztül benyújtott és ügyfélterminálon keresztül elindított átutalások száma is emelkedett, telefonon és papír alapon viszont egyre kevesebbszer indítanak el utalásokat, bár ezek összértéke emelkedett. A devizás utalásoknál hasonló a helyzet, az internetes és mobilos forgalom növekszik, a papíralapú és telefonos tranzakciók száma pedig csökken, még ha az értékük nő is.

A Magyar Bankszövetség a Napi.hu-nak úgy fogalmazott, hogy alapvetően örülnek a tranzakciós illetékkel kapcsolatos törvénymódosítás tervének, de szeretnék, ha kiterjesztenék az átalánydíjas illetékfizetést a csoportos beszedésekre is. Ezek forgalma is folyamatosan nő az elektronikus csatornákon. Tavaly az interneten és mobilon indított csoportos beszedések száma 13, az értéke több mint 16,4 százalékkal ugrott meg.

Egyre többen veszik elő a bankkártyát

A bankszövetség másik kérése az, hogy a havi két, maximum 150 ezer forintig ingyenes készpénzfelvétel illetékterhét is töröljék el. Ezek után 0,6 százalékos adót fizetnek a bankok, amit nem tudnak közvetlenül beszedni a fogyasztóktól, más tételekbe - például a bankszámlavezetés alapdíjába - persze beépíthetik. A betéti kártyás készpénzfelvételek száma csökkent tavaly, csak az értéke nőtt 7,7 százalékkal 7861 milliárd forintra. Egy átlagos betéti kártyával évente 13-szor vesznek fel készpénzt alkalmanként átlagosan 75 ezer forintot.

A kártyás vásárlások száma és volumene gyors ütemben nőtt tavaly is. A belföldi tranzakciók mennyisége számban és értékben is több mint 23 százalékkal ugrott meg, külföldön pedig a harmadával nőtt a kártyás forgalom. Egyre többen használják külföldön készpénzfelvételre is a bankkártyájukat, ami logikus lépés lehet, hiszen a hitelintézetek az ilyen tranzakcióknál devizaeladási árfolyamon adják a külföldi bankókat, ami vetekszik a pénzváltók árazásával.