Egyre alacsonyabb a dollárhitelek költsége, és várakozások szerint az irányadó kamatláb 75 bázispontos csökkentése még olcsóbbá teheti a dollárhiteleket. Szántó András, az Equilor üzletágvezetője szerint nem kizárható, hogy a kereskedelmi bankok lakossági felhasználásra is bevezetnék a dollárhitelt. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a dollár jelenleg meglehetősen gyenge, és nagy az esély a visszaerősödésre; egyszóval az árfolyamkockázatot figyelembe véve már nem olyan vonzó alternatíva a dollárhitel. (Azonban azok a cégek, amelyek az elmúlt években dollárhitelt vettek fel, kimondottan jól jártak a dollár gyengülésével.) Szántó továbbra is a svájci frank és az euróalapú hiteleket javasolná, ezek közül is inkább a svájci frankot, mert ott alacsonyabb az irányadó kamatláb, és a deviza a közelmúltban erősödött a forinthoz viszonyítva.

Mire érdemes odafigyelni?

Hont András, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője szerint van realitása a dollárhitelnek, sőt, sokkal inkább van mint a japán jenben történő eladósodásnak. Egy devizahitelnél a felvevőnek jellemzően három tényezőt illik mérlegelnie, ezek pedig a kiválasztott deviza kamata - és annak várható alakulása -, a deviza árfolyamának trendje a fejlett országok fizetőeszközéhez viszonyítva, valamint a forint árfolyamváltozásával kapcsolatos várakozások. Ezek alapján elmondható, hogy a dollárkamat vélhetően csökkenni fog a következő hónapokban, esetleg években. Ezen túl az is valószínű, hogy például az euróval szemben történelmi mélyponton álló zöldhasú a többi fejlett devizához képest továbbra is gyengülő trendben maradhat. Ez a két tényező indokolttá teheti a dollárhitel felvételét; ami ellene szólhat, az a forint instabilitása - ez azonban bármilyen devizahitel esetén megemlíthető.

Egyszer népszerű volt

A hazai deviza a feltörekvő piaci mezőnyben a legsérülékenyebb, így ha a befektetők elfordulnak ezen országoktól, akkor a legnagyobb pofonokat a forint kaphatja - ami jelentősen megkeserítheti a devizaadósok életét. Hont szerint jelenleg nem is az az elsődleges kérdés, hogy a lakosság melyik devizában adósodjon el, hanem az, hogy a magyar gazdaság állapota és a forint sérülékenysége, valamint a globális kockázatvállalásban bekövetkezett változások alkalmassá teszik-e az időpontot a hitelfelvételre. A szakember rámutat, hogy egyáltalán nem újkeletű dologról lenne szó, ha a magyar lakosság dollárban venne fel hitelt. Az ezredforduló környékén ugyanis az egy százalékhoz közeli dollárkamat idején a devizahitelesek nagy része az amerikai devizában adósodott el - később a zöldhasú a kamatemelési ciklus előrehaladtával folyamatosan veszítette el népszerűségét. A szakember szerint összességében a legracionálisabb döntés még mindig a svájcifrank-alapú hitel lehet.


Most nem éri meg

Magyarország legnagyobb lakossági bankja, az OTP nem zárkózik el mereven a dollárhitel ötletétől, de egyelőre nem lát benne fantáziát. Mint azt a banktól kapott információkból tükröződik, a lakossági ügyfelek számára a pénzintézet jelenleg a forinton kívül euró, svájci frank és japán jen devizanemben nyújt hitelt; utóbbi azonban csak a devizanemek közötti átváltást is biztosító Világhitel keretén belül érhető el. Azt az OTP-nél is elismerik, hogy dollárkamatok az utóbbi időben valóban jelentősen csökkentek, azonban jelenleg még mindig magasabbak, mint az ügyfeleik körében népszerű svájci frank és japán jen hitelek báziskamatai. Hozzáteszik: az ügyfelek számára az USD hitel jelenleg nem tudna alacsonyabb törlesztőrészletet biztosítani. Ugyanakkor a piaci környezet változásaira reagálva, a bank természetesen folyamatosan vizsgálja azokat a lehetőségeket, amelyek az ügyfelek számára előnyösek.

A hazai piac második legnagyobb szereplője, az Erste egyelőre nem gondolkozik azon, hogy dolláralapú hiteleket kínáljon a lakosságnak - mondta el lapunknak Danks Emese, a bank PR-vezetője. 

Az egyik vezető Suzuki-kereskedésv viszont korábban kínált dolláralapú hitelt, ám tapasztalataik azt mutatták, hogy nincs rá igazán igény, így ma már nem is tartják a palettán ezt a konstrukciót.

Kockázatos, mint a jen

A CIB kizártnak tartja, hogy bevezetné a dolláralapú hiteleket a lakosság körében. Döntésüket azzal indokolják, hogy néhány évvel ezelőtt azért fordultak a pénzintézetek és az ügyfelek a devizaalapú finanszírozások és azon belül is a svájci frank, illetve az euró hitelek irányába, mert azok alapkamata a magyar forinthoz képest rendkívül alacsony volt. Bár azóta az Európai Központi Bank (ECB) és a svájci jegybank több lépésben megemelte az alapkamatokat, a devizahitelek továbbra is nagy népszerűségnek örvendenek.

Hozzáteszik, hogy a CIB Bank, ügyfelei igényeihez és bankolási szokásaihoz igazodva, mérlegeli a különböző konstrukciók bevezetésének lehetőségét, de úgy ítéli meg, hogy (sem a jen, sem) a dolláralapú hiteltermék nem illeszthető be jelenlegi üzletpolitikájába és filozófiájába. "Az euró-, vagy svájcifrank-alapú hitelekhez képest magasabbnak, összetettebbnek tartott, új típusú kockázatok miatt nem kívánunk piacra lépni e konstrukcióval" - áll a bank állásfoglalásában. A dollár kockázatos deviza, tekintettel arra, hogy az árfolyam volatilitása jóval nagyobb a svájci frankkal és euróval való összehasonlításban. A másik oldalról az ügyfél által fizetendő törlesztőrészlet is rövid idő alatt nagy mértékben nőhet, ami tömeges delikvenciát okozhat. A CIB hivatkozik a PSZÁF tavalyi állásfoglalására is, amelyben a felügyelet a japán jennel kapcsolatos árfolyam- és kamatkockázatra hívta fel a figyelmet, amely hosszú távon fokozottabban érvényesül.