Botrányosan indult az óriás tőkeprogram Magyarországon, de már jól halad

Tavaly tavasszal, kissé nyögvenyelősen és botrányok kíséretében, de elindult az uniós JEREMIE-tőkeprogram Magyarországon, amely azt a célt szolgálja, hogy a vállalkozások forráshoz juthassanak, ennek alappillére a kockázati tőketársaságok bevonása a rendszerbe.
F. Szabó Emese, 2011. február 28. hétfő, 15:15

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke


A kockázati tőkebefektetések a forráshiányos kkv-szektor számára előnyös megoldást jelentenének - nem csak Magyarországon -, ám a valóságban ez korántsem ennyire magától értetődő összefüggés. Ez a fajta befektetés ugyanis meglehetősen kockázatos, a Napi Gazdaság által megkérdezett szakértők szerint összességében nullszaldós üzletekről lehet beszélni - nagy szórással, vagyis vannak kiemelkedően jó befektetések és hatalmas bukások is. A tapasztalatok szerint az üzleti angyalok sikeréhez bizalom is kell, kérdés, ebből mennyi van Magyarországon. Ez nem magyar sajátosság, sehol az unióban nem szórják el tőkéjüket az üzleti angyalok, így az EU versenyképességének javításában a támogatott programok is komoly szerepet kaptak.


Döcögősen indult


A JEREMIE program keretében Magyarországon összesen 45 milliárd forint tőke juthat a vállalkozásokhoz, amelynek 70 százaléka uniós támogatás, a maradék pedig a részt vevő kockázati tőketársaságok saját hozzájárulása. A pénzt ebben a költségvetési ciklusban, vagyis 2013 végéig kell kiosztani. Az induláskor a szkeptikus szakértők azt feszegették, hogy a kiírás szabályai komoly kihívást jelentenek a kockázati tőketársaságok számára. A nyertes pályázókat csak két tender után tudták kiválasztani, s nemcsak a pályáztatásban kellett újrázni, hanem a komplett tendert is újra kellett írni.


Az első pályázat megengedő volt, ott az volt csak előírás, hogy induló vagy növekedő legyen a támogatandó kkv, s jelentsen előnyt az innovatív szándék. A másodiknál azonban előírás volt, hogy a kihelyezett tőke legalább 30 százalékát innovatív cégbe kell tenni. Márpedig ez a Napi Gazdaság egy korábbi számítása szerint azt jelenti, hogy nagyjából negyven projektet kell találni, amely megér összesen 15 milliárd forintot. Kérdés, van-e ennyi valóban innovatív és megvalósítható terv.


Érezhető némi gyorsulás


A jelek egyelőre azt mutatják: van. A lapunk által elért kockázati tőketársaságok legalábbis azt mondták: egyelőre nem váltak valóra azok a félelmek, hogy a társaságoknak harcolniuk kell majd a cégekért. A tőkekihelyezés megfelelő ütemben halad, így várhatóan tartható a terv. A problémát inkább az okozza, hogy a tőkére jelentkező vállalkozások tervei üzleti oldalon nem túl erősek, a modellek pénzügyileg nincs kellőképpen kidolgozva. Az esetenként eltérő, hogy a tőketársaságok ezt hogyan orvosolják. Van olyan cég, amelyik egyfajta menedzsment-tanácsadást is hajlandó nyújtani.


Általában az mondható el, hogy a társaságok tavaly egy-két projektbe szálltak be, az idén év elején pedig kicsit mintha gyorsabb tempóra kapcsoltak volna, több céggel is tárgyalnak. A tőkére vágyó cégek ugyanakkor adott esetben az alapkezelőket versenyeztetik, vagyis több helyre is benyújtják ajánlataikat. Ez nem biztos, hogy célravezető, mert e társaságokat akár hátra is sorolhatják fontossági listájukon az alapkezelők, így csak késve juthatnak forráshoz, s lehet, hogy nem is annyihoz, mint amennyit szeretnének. Az összes, eddig kihelyezett tőke még nem jelent kiemelkedő nagyságot, jóval tízmilliárd forint alatt van - ez a Napi Gazdaság-becslés nagyvonalú, a nyilvánosságra hozott projektek mellé pár milliárd forintot számoltunk a nem reklámozott és tárgyalás alatt álló programokra.


Tavaly két befektetést hozott tető alá a Biggeorge's NV Equity Zrt. (BNVE), ezek százmillió forint alatti értéket jelentenek egyenként - mondta lapunknak Zsembery Levente, a társaság vezérigazgatója. Egy harmadik projektről is megszületett már a befektetési bizottság döntése, itt a partnertől várnak visszajelzést. Ez egy biotechnológiai kutatással foglalkozó cég, a befektetés értéke pedig 200 millió forint körüli. A következő egy-két hétben két újabb indikatív ajánlatot terveznek kiküldeni, a két ajánlathoz kapcsolódó befektetés pedig összesen 600 millió forintot tehet ki. A tervek szerint a félév végére négy, az év végére pedig hat tető alá hozott projektje lesz a BNVE-nek. Ez 1-1,5 milliárd forint kihelyezett tőkét jelent, ami időarányosan megfelel a terveknek - a társaságnak 2013 végéig összesen négymilliárd forint tőkét kell kihelyeznie. A teljes keretet ki tudják majd helyezni Zsembery várakozásai szerint.


Csodát várnak, nem tulajdonost


A tapasztalatok szerint néhány társaság csodavárással tekint a kockázati tőkére, sokszor azt várják, hogy egy ötletért cserébe minden mást megold a befektető. Ez a gyakorlatban azonban nem ennyire egyszerű: a BNVE például inkább általános kontrollt szeretne gyakorolni a cég fölött, a napi üzleti irányítást meghagyná a projektgazdák kezében. Ez a kontroll sok esetben a többségi tulajdonrészt megszerezve gyakorolható, de megfelelő garanciák mellett a kisebbségi, akár 25 százalékos tulajdonrész is elegendő lehet. Mindkét modellre van példa - mondta Zsembery.


Inkább a kisebbségi tulajdonlást preferálja a DBH Investment Zrt., amely épp a múlt héten jelentette be új projektjét: 410 millió forint befektetésről írt alá megállapodást az úgynevezett felhőszolgáltatást végző CE On-Demand Zrt.-vel. A DBH-nak ez az eddigi legnagyobb volumenű befektetése, a maximális összeggel, amelyet egy év alatt egy cégbe lehet fektetni. A zrt. tavaly 855 millió forintot helyezett ki három technológiaintenzív kkv-ba. A kockázati tőkealap 340 millió forintot invesztált a gyógyszertechnológiai fejlesztésekkel foglalkozó Nanoform Magyarország Kft.-be, 200 millió forintot az orvosieszköz-fejlesztésre és gyártásra szakosodott Proinvest Hungary Kft.-be és 315 millió forintot az ipari automatizálási eszközök gyártására szakosodott C-Tech Menedzsment Kft.-be.


Ez az ütem tartható lesz - mondta lapunknak Erdei Sándor, a DBH igazgatósági tagja, aki szerint biztosan nem lesz gond a források kihelyezésével. A tapasztalat szerint ugyanakkor sok cég nincs igazán tisztában a kockázati tőke rendszerének működésével. Csak a dollárjeleket látják, mintha ez csak a finanszírozásról szólna. Amint megtudják, hogy itt tulajdonrészt szerez a befektető, többen inkább visszalépnek.


Mi lesz, ha kifut a program?


Hat szerződése van, s kettőnél már tulajdonos is az OTP-leány Portfolion Zrt. - mondta Oszkó Péter vezérigazgató, aki szerint jó minőségű portfólió alakult ki, ami valamennyire a brandnek is köszönhető. A közeljövőben a Stringdrive Kft.-ben és az Intellio Kft.-ben jön létre a tulajdonszerzés, ami 220 és 400 millió forint invesztálását jelenti. A két meglévő a Digital Recognitions Systems Zrt. 185, illetve a Cryo Management Kft. 220 milliós tőkejuttatása volt. A 3G Multimedia 355, az Ominis Research pedig 400 millió forinthoz juthat a Portfolion révén, így eddig a társaság 1,7 milliárd forint sorsáról döntött.


A kérdés Oszkó szerint sem az, hogy ki lehet-e majd helyezni az összes forrást, bár valamilyen szintű befektetési kényszer van. Sokkal inkább a későbbi lépések lesznek érdekesek. Tény, hogy a program elindulásával felpezsdült a kockázati tőkepiac, ám kérdés, meddig tart majd ki a lelkesedés, mi lesz, ha kifut a program. A kockázati tőkebefektetések megtérülése ugyanis egyáltalán nem magától értetődő, vagyis arra nem lehet számítani, hogy automatikusan kerül újabb pénz a szektorba. Még ismert, milyen tervei lesznek az uniónak a következő költségvetési ciklusban, de a mostani programból bejövő pénzek visszaforgatásának módján el lehet gondolkodni - véli Oszkó.

HOZZÁSZÓLÁSOK