Több tíz millió dollár érkezhetett az elmúlt hetekben magyarországi bankokba amerikai befektetőktől. A váratlan és nagymértékű tőkebeáramlás oka, hogy a magyar pénzintézetek egy része nem tölteti ki az itt számlát nyitó amerikai állampolgárokkal azt a W9-es jelű adatlapot, amely az USA szövetségi adóhivatala, az IRS értesítésére szolgál.

Az amerikai magánbefektetők tőkekivonásának kiváltó oka, hogy megegyezés született a svájci bankok és az amerikai kormány között. Ennek értelmében több tíz ezer amerikai számla tulajdonosának adatait adták át az IRS-nek, vagyis jelentősen csorbult az évszázadokon át sértetlennek tartott helvét banktitok. A kiáramló pénz helyet keres magának - és így került a képbe Magyarország.

A Napi értesülései és vizsgálódásai szerint a magyarországi bankoknak csak egy kis része tölteti ki az adatlapot az amerikai adózóval, majd az adatokat elküldi az IRS-nek. Az általunk megkérdezett, de névtelenséget kérő pénzintézetek azzal érvelnek, hogy sem az érvényben lévő hitelintézeti törvény, sem a pénzmosás elleni törvények nem írják elő ezt, ezért semmiféle mulasztást nem követnek el.

Az ismeretlenségbe burkolózó bankokon kívül a CIB, a Budapest Bank és a Raiffeisen is egybehangzóan nyilatkozta, hogy nem tölteti ki az űrlapot. Egyedül a Citibank Europe Plc. fióktelepeként működő hazai Citibank illetékese közölte, hogy ők minden esetben megteszik ezt.

A külföldi kézben lévő hazai bankoktól azt is szerettük volna megtudni, hogy ha a Nyugat-Európában lévő fiókjaik kitöltetik a W9-es nyomtatványt, akkor itthon miért nem alkalmazzák ugyanezt - ám erre a kérdésünkre nem kaptunk választ.

A magyarországi gyakorlatot kritizáló pénzügyi szakemberek ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy itt nem csupán a szabályok betartásáról, hanem a hazai bankrendszer hitelességéről is szó van. Az amerikai adóhatóság ugyanis nagy erőkkel figyeli az adóelkerülés minden lehetőségét és a Svájcban elért győzelem után megpróbálja lebuktatni azokat, akik az adózást elkerülendő, máshová próbálják átmenteni vagyonukat.

Lebukásuk esetén a magyar pénzintézetek hitelessége és presztízse csorbulna - arról nem is beszélve, hogy egy kellemetlen adózási botrány nem tenne jót Magyarország megítélésének sem.