A kormány terveivel kapcsolatban, amelyek szerint extra, 98 százalékos adóval sújtanák a 60 napon túli végkielégítéseket több szakértő is felhívta a figyelmet arra: az ötlet alkotmányossági szempontból aggályos. Leginkább azért, mert az Alkotmánybíróság (Ab) nem szereti azt a megoldást, hogy a rossz szabályozás miatt kialakuló problémákat extra adók kivetésével próbálja orvosolni a mindenkori kormány. Erre volt példa, hogy visszadobta az AB a házipénztáradót és az elvárt adót is.

A kormány ezt kivédendő az alkotmány módosítását tervezi. Az adószabályokra vonatkozó csomag mellett az alaptörvény közteherviselésről szóló passzusait egészítené ki. Ennek értelmében az új bekezdés az alábbi lenne: "A közterhek viselésére szolgáló forrásokból, valamint az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek részéről jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmek tekintetében törvény, az adott adóévtől kezdődően, külön mértékű kötelezettséget állapíthat meg".

Ha ez átmegy a parlamentben is - márpedig ennek különösebb akadálya nincs -, akkor bátran meg lehet adóztatni az irreálisnak titulált juttatásokat.

Kérdés persze, hogy mi minősül majd jó erkölcsbe ütközőnek. Elképzelhető, hogy Kósa Lajos, debreceni polgármester, a Fidesz alelnöke is hasonló passzusok beiktatására gondolt, amikor a lapunk által szervezett konferencián egyebek mellett a gazdasági alkotmányossági szabályok ideiglenes felfüggesztésére, illetve átalakítására célzott.

Menetközben változtak az elképzelések

Csak a kétmillió forint feletti összegekre vonatkozik a közszférában a végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadó, vagyis ez az adónem nem fogja érinteni az átlagkeresetű rendőröket, tanárokat, orvosokat - idézte az MTI Nagy Anna kormányszóvivő pénteki tájékoztatását.

A kormányszóvivő ezzel mást mondott, mint korábban a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György ugyanis szerdán még arról beszélt, hogy a kormány döntése szerint a közszférában a havi kereset nem haladhatja meg a 2 millió forintot, és a költségvetési szektorban 98 százalékos rendkívüli személyi jövedelemadót vezetnek be a 60 napon túli végkielégítésekre. Ez áll egyébként a péntek kora este a parlament honlapjára felkerült törvényjavaslatban is.

Nagy Anna példaként kifejtette: ha valaki hárommillió forint végkielégítésre számított, az kétmillió húszezer forintot fog kapni. A kormányszóvivő példaként az MTI-nek azt mondta, ha valakinek járna hat havi végkielégítés, de az nem éri el a kétmillió forintot, akkor megkapja a neki járó teljes összeget.

Nagy Anna a kivételek között - amelyekre ugyancsak nem vonatkozik a különadó - említette a katonák részére kifizetett leszerelési segélyt, a szabadságmegváltást az adott évre, valamint a jubileumi jutalmakat.

Tájékoztatása szerint a kormányváltás időpontjáig, vagyis az idei év első öt hónapjában csak végkielégítésre több mint egymilliárd forintot fizettek ki.

Az állam a mostani intézkedésekkel legalább kétmilliárd forint megtakarítást remél - mondta a szóvivő.

A törvény visszamenőleges hatályú a tárgyévre vonatkozóan, és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságokra is érvényes lenne, így például a BKV-ra - közölte.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) jelentős előrelépésként értékeli azt a bejelentést, hogy csak a kétmillió forint feletti végkielégítésekre vonatkozik a közszférában a 98 százalékos különadó - közölte Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke. Kerpen Gábor a bejelentést úgy értékelte: látszik, a kormánynak van érzéke, hogy méltányos legyen az alacsony fizetésűekkel. Az érdekvédők azt ugyanis elfogadhatatlan tartják, hogy az alacsony keresetű közszolgák végkielégítését megkurtítsák.