A háztartások által márciusban felvett új forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek átlagos hitelköltség mutatói növekedtek - közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank által közzétett statisztikákból az is látható, hogy néhány hiteltípusnál durván emelték kamatjaikat a bankok. A folyószámlakölcsönök átlagkamata 23 bázisponttal emelkedett. Az egy és öt év közötti kamatfixálású fogyasztási hitelek pedig 85 bázisponttal váltak drágábbá, ugyanebben a kategóriában a lakáskölcsönök kamata 11 bázisponttal, míg az egyéb hiteleké 32 bázisponttal emelkedett.

A forintbetétek átlagos kamatlába közben kis mértékben csökkent (a lekötött forintbetétek átlag 5,28 százalékos éves kamatot hoztak), bár az eurobetétekre valamivel többet voltak hajlandóak fizetni a bankok. Összességében azonban nyilvánvaló, hogy a marzsot (saját hasznukat) növelték a hitelintézetek. A bankok azonban így sem járhattak valami jól, arra ugyanis szinte sohasem akad példa, mint ami most márciusban bekövetkezett: a lakossági és a vállalati üzletágban, valamint a hiteleknél és a betéteknél egyaránt csökkent az állomány.

A szezonálisan nem igazított adatok szerint a háztartások az előző hónaphoz hasonlóan forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, azaz nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában többet törlesztettek, mint amennyit felvettek, azaz nettó törlesztők voltak. Ezek eredőjeként a háztartások hitelállománya több mint 28 milliárd forinttal csökkent. A devizabetéteknél nagyobb volt az új elhelyezés a likvidálásnál, de a forintbetétek felszámolásának nagysága miatt a lakossági betétek is mérséklődtek -- összességében majdnem 12 milliárd forinttal. A nem pénzügyi vállalatok forintban nettó hitelfelvevők voltak, míg devizában kevesebb hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, hitelállományuk 38,5 milliárd forinttal csökkent. A cégek is forintban több betétet vettek ki, mint amennyit elhelyeztek, míg deviza-betéteik állományát növelték. Az eredő azonban itt is némi visszaesést mutat.

Az új szerződések némiképp szépítik a képet. A háztartásoknál ugyanis a forint lakáscélú és szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéses összértékei is növekedtek, bár a forint személyi hiteleknél a statisztika némi visszaesést mutat.